Baja és Bács-Bodrog vármegye községei [antikvár]

BEVEZETÉS Amikor 1927-ben megírtam Jánoshalma történetét, kutatásaim közben Baja város régi okmánytárából egyes adatok kerültek kezeim közé. Idővel bővült ez az anyag és a messzi múltnak oly sok érdekes mozzanata tárult elém, hogy különös vonzalommal hozzáfogtam feldolgozásához. Igy jött létre ez a munka. Saját kezdeményezésem ösztönzött erre. S ahogy belemerültem a tárgy fejtegetésébe, mindig több és több kedv késztetett erre. Egy, a történelemben jártas szakember látva buzgóságomat, csodálkozva emlitette, hogy hogyan lehet Baja históriájáért lelkesedni, amikor ott alig történt valami... Pedig nem ugy van. Baja a maga ködös múltjával, ősidőkbe visszanyuló alapításával, középkori dunamenti forgalmával, török megszállásával és felszabadulása után virágzó kereskedelmének, kulturális fejlődésének változatos eseményeivel tág teret nyújt mindezeknek jelentőségteljes feltüntetésére és megörökítésére. A város történetének egybefoglalásával már többen kísérleteztek. Többnyire azonban csak részletkérdéseket érintettek vagy kisebb kivonatos munkákra szoritkoztak. Enciklopédiák és szótárak is adtak tájékoztatást. A legtöbb anyagot szolgáltatta Iványi István, ki »Baja város történetéhez!« (Bács Bodrog Vm. Tört. Társ. Évk. 1887.) »Adatok Baja Multjához« (Évk. XXIII.) és »Bajának földes uri viszonyaihoz« (Bácska 1882. 18-23.) c. értekezéseiben leginkább bajai régi birtokos állapotokról szólt. Evetovics János »Képek Baja város múltjából« c. alatt közzétett cikkeiben (Bajai Közlöny 1901.) főleg egyházi (vonatkozásokat közölt. Czirfusz Ferenc a bajai gimnázium 1858-59. értesítőjében Baja múltjának időszaki eseményeire emlékeztetett. Némileg egybefüzte a város történetét Schönberger (Denkbuch des grossen Brandes, Pest 18hl.) és dr. Lemberger Ármin, ki a bajai 1900. évi iparkiállítás idején szerkesztett kalauzában kifejtette a legszükségesebb tudnivalókat. Ugyanezt tette Magyarász Ferenc Bács-Bodrog vármegye monografiájában.