Baja népe az őskortól a középkorig [antikvár]

Részlet:Bármerre megy az ember az országban, mindenütt találkozik mondákkal, legendákkal, kincskeresőkkel, álomlátókkal, megérzőkkel, virgulázó tudósokkal, napacéllal dolgozó fantasztákkal, varázsvesszőkkel operáló mániákusokkal és egyéb ebbe a szerzetbe tartozó céhbeliekkel, akik egész életüket, gyakorta a vagyonukat is feláldozzák rögeszméjüknek. Hódmezővásárhelyen Földi János tette pénzzé földjét, hogy álmában meglátott Attila koporsóját kiáshassa, Szentesen Sarki Molnár Lajos (csúfnevén a "báró") szerkesztgette a "Napacélt", mellyel a föld mélyébe láthatott, Csongrádon "Varázsvesszővel" kísérleteztek az örök kíváncsiság megszállottjai. Itt Bácskában, Madarason ifj. Burány Ferenc vesztette életét illetéktelen régészkereskedés és kincskeresés közben. Móra Ferenc is ismert több ilyent Szeged, Kiszombor, Makó tájékáról "Földalatti Magyarország" című kötetében s néhány igen érdekes esetről értesülünk Schupiter Elemér: Az ősember szemétdombján című írásából.Baja környéke sem mentes az ilyen "jeles" férfiútól, aki a Dávod község népe között általánosan ismert mende-mondák hatása alatt erősebben belefúrta magát a kincskeresés mesterségébe. Okos Törkölynek nevezték, igazi családi neve Simonyi József volt. Az ő több évtizedes tevékenysége nyomán vált általánossá Dávodon az a tudat, hogy régi vár van a falu alatt, melynek bejáratát is megtalálta az öreg, csak nem tudott belémenni, mert mérges gázok jöttek ki a nyíláson. Megriasztották egyébként a nagy kígyók is.