Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1-2. [antikvár]

A polgármesterekre vonatkozó törvényi szabályozásA városokat kezdetben a bíró/főbíró irányította, aki az elnevezését adó bíráskodás mellett feje volt a közigazgatásnak és a városi pénzügyeknek is. Az idők folyamán az ügyek sokasodása és egyre bonyolultabbá válása miatt szükség lett a feladatok megosztására. Ennek során a pénz- és gazdasági ügyek vezetését a szabad királyi városok (civitas) többségében a 18. század elejétől a polgármester (magister civium, Bürgermeister) kapta meg. A város gazdasági ügyeiért felelős tisztségviselőjének korábbi leggyakoribb elnevezése a helyettes bíró, főgazda, városgazda, második bíró és másodbíró volt, ami a királyi kiváltsággal nem rendelkező ún. mezővárosokban (oppidum) általában a kiegyezésig nem változott meg.A 19. század második felétől törvények szabályozzák a települések szervezeti felépítését és a tisztségviselők feladat- és hatáskörét. Ennek megfelelően a mezővárosok jogutódait, a rendezett tanácsú városokat, és a szabad királyi városok jogutódait, a törvényhatósági jogú városokat is polgármesterek irányítják, differenciált szaktisztviselői gárda közreműködésével.Baja 1873-tól 1950-ig törvényhatósági jogú (a továbbiakban: thj.) város volt, ezért az alábbiakban csak a rájuk vonatkozó előírásokat ismertetjük. Az 1870. évi XLIL tc. szerint a thj. város első tisztviselője a polgármester.