Bővebb ismertető
Állaga Géza (1841-1913)A Dalmáciából származó család egyik őse, Péter 1722. július 15-én címeres nemeslevelet kapott. Nemesmiliticsen (ma Svetozár Miletity) telepedett le. Testvére, Antal Katymáron. A földbirtokos nemeslevelét 1723. április 3-án, Baján is kihirdették, Bács vármegye itt tartott részleges közgyűlésén.A család tagjai közül kiemelkedő szerepet játszott az 1813-ban született Állaga Imre (meghalt Baján 1893. augusztus 12-én). Jómódú ügyvéd volt, akit Regőce (ma Rigyica) választókerületében, 1848-ban népképviseleti országgyűlési képviselőnek választottak. Kossuth kormánybiztosaként tevékenykedett az új honvédség szervezése érdekében, és ott volt Magyarország függetlensége, és a Habsburgok trónfosztásának kikiáltásánál. A szabadságharc után vagyonát elvesztette, 1850-ben a haditörvényszék kötél általi halálra ítélte, de amikor Haynau kegyvesztett lett - a nyugdíjazása előtti napon a nemtetszése első indulatában, ugyanazon év július 5-én, 30 hasonló sorsra váró fogolytársa számára is - enyhébb ítéletet szabott ki.Aliaga a felmentettek között volt, hazajöhetett rabságából. Eltiltották az ügy-védeskedéstől, de tiszta szívéből a sok csalódás sem irtotta ki az emberekbe vetett bizalmát. Gazdálkodni próbált, és borral kereskedett, majd 1861-ben ismét a rigyicai választókerület képviselője lett. Ez a tisztség akkor nem járt fizetséggel, csak 5 forintos napidíjjal, de számára jobb volt az ügyvédeskedésnél. Később megyei állást vállalt, előbb Hercegszántón volt szolgabíró, végül Baján lett 1873-tól főjegyző.A délceg magyar egyik rokona - özv. Horváthné Aliaga Franciska - kommen-dált neki egy lányt, magániskolájába járó kedvencét, a nemesi származású Fazekas Imre lányát, Emmát, akit feleségül is vett, és magával vitte, amikor még az óbecsei járás esküdtbírája volt.A Tisza és a Ferenc-csatorna között lévő Óbecsén (ma Stari Becsej) született 1841. március 25-én idősebb fia. Aliaga Géza. Házasságukból rajta kívül még öccse Ottó, valamint négy lány - Blanka, Bella, Emma és Flóra - született.