kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ács Anna - Bakony-Balatoni Kalendárium 2003 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/404/4163404.jpg "Ács Anna - Bakony-Balatoni Kalendárium 2003 [antikvár]")
Bakony-Balatoni Kalendárium 2003 [antikvár]
Ács Anna, Albrecht Sándor, Babay Kálmán, Bali József, Bartalis Imre, Boksay György, Dr. Rednik András, Dukai István, Eötvös Károly, Erdélyi József, Fülöp Lajos, H. Szabó Lajos, Illyés Gyula, Kapor Károly, Kellei György, Kisfaludy Sándor, Miklósi-Sikes Csaba, Mikszáth Kálmán, Molnár Jánosné, Nagy Bálint, Pál Béla, Pauer Antal, Praznovszky Mihály, Schildmayer Ferenc, Tilesch Nándor, Veres D. Csaba, Villányi Edit
Magánkiadás
,
Megjelenés: 2002. január 01.
köszöntőTisztelettel köszöntöm az Olvasót, aki a Bakony-balatoni kalendárium 2003. évi kötetét, egy népszerű és hasznos sorozat 13. számát tartja kezében. A több évszázadra visszanyúló kalendáriumi hagyományok folytatása mellett a sorozat köteteinek szerzői és szerkesztői, életük és munkájuk természetes részeként, tudatosan vállalják hazánk egyik legszebb tája iránti elkötelezettségüket, csodálatukat és annak kifejezésre juttatását.Eötvös Károly a 19-20. század fordulóján nagyszerű...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
köszöntőTisztelettel köszöntöm az Olvasót, aki a Bakony-balatoni kalendárium 2003. évi kötetét, egy népszerű és hasznos sorozat 13. számát tartja kezében. A több évszázadra visszanyúló kalendáriumi hagyományok folytatása mellett a sorozat köteteinek szerzői és szerkesztői, életük és munkájuk természetes részeként, tudatosan vállalják hazánk egyik legszebb tája iránti elkötelezettségüket, csodálatukat és annak kifejezésre juttatását.Eötvös Károly a 19-20. század fordulóján nagyszerű regényben vetette papírra egy negyedszázaddal korábbi balatoni társasutazás'" élményeit. ^ Balaton átíránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre " - olvashatjuk a kétkötetes munka bevezetőjében. A Bakony című, 1902-ben megjelent művében pedig így fogalmaz: ,,Balaton s Bakony: ez a ké,t fönséges természeti tünemény egymást öleli át; egymásra árasztja fényét és sugarát, hagyományait és költészetét." Évszázadok során számtalan, hosszabb-rövidebb ideig itt élő vagy csak idelátogató jeles írót, költőt, festő- és szobrászművészt ragadott meg a táj varázsa. Ki tudja, hány nagyszerű alkotás, remekmű született e fenséges tájhoz fűződő múlhatatlan szerelmekből. Eötvös Károly írásait olvasva vagy Egry József tüneménnyel felérő festményeit nézve, a hétköznapi ember méltán gondolhatja, felülmúlhatatlan szellemi élményben részesült. Az ember talán észre sem veszi.
Termékadatok
Cím: Bakony-Balatoni Kalendárium 2003 [antikvár]
Szerző:
Ács Anna
,
Albrecht Sándor
,
Babay Kálmán
,
Bali József
,
Bartalis Imre
,
Boksay György
,
Dr. Rednik András
,
Dukai István
,
Eötvös Károly
,
Erdélyi József
,
Fülöp Lajos
,
H. Szabó Lajos
,
Illyés Gyula
,
Kapor Károly
,
Kellei György
,
Kisfaludy Sándor
,
Miklósi-Sikes Csaba
,
Mikszáth Kálmán
,
Molnár Jánosné
,
Nagy Bálint
,
Pál Béla
,
Pauer Antal
,
Praznovszky Mihály
,
Schildmayer Ferenc
,
Tilesch Nándor
,
Veres D. Csaba
Villányi Edit
Kiadó: Magánkiadás
Megjelenés: 2002. január 01.
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9637199993
Méret: 150 mm x 210 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............