Baksay Sándor néprajza [antikvár]

ElőszóTisztelt Olvasó!A Csurgói Baksay Sándor Alapítvány 2015-ben (Baksay halálálánnak 100. évfordulójára emlékezve) kedte meg bemutatni, - az alapítvány lehetőségeihez képest -a csurgói református schola legnagyobb diákjának életművét. 2015-ben adtuk ki Baksay Sándor emlékezete című könyvünket mely két tanulmányt (Szászfalvi László: Csurgó bölcse-. Szabó Sándor: Baksay Sándor pedagógiai hitvallása) valamint Baksay a Pusztai találkozás című kisregényét, és Hol van Isten hajléka? cimű igehirdetését tartalmazza. 2016-ban a Keresztyén ember, keresztyén család című kötetet jelentettük meg, Baksay igehirdetéseinek válogatásával. 2017-ben Csurgói novellák kötetünkben dr. Horváth József tanár úr Csurgó Baksay Sándor müveiben című tanulmánya és Baksay három Csurgóhoz és az ősi eformátus scholához kötődő novelláját mutattuk be.A Baksay életmű bemutatásának zárókötetének szánjuk ezt a könyvet: Baksay Sándor néprajza címmel. Szándékunk az, hogy a szépíró és az igehirdetést irodalmi magasságokba emelő lelkipásztort, mint néprajztudóst is megjelenítsük. Néprajzi írásai az 1885-1902 között megjelenő Osztrák-Magyar Monarchia 21 kötetből álló sorozatban találhatók. Az egész Monarchiát bemutató munka létrehozását a koronaherceg, Rudolf trónörökös indította el, fontosnak tartva, hogy a soknemzetiségű és soknyelvű birodalomról egy átfogó, mindenre kiterjedő mű készüljön, amely a tudományos értékű leírások mellett képekben is bemutatja a birodalom legszebb és legérdekesebb tájait. A Magyarországot bemutató kötetek főszerkesztője Jókai Mór volt. Baksayt a magyar népviselet és népszokások, a Jászkunság, Tolna- , Somogy- és Baranyamegye leírására kérték fel.Baksay néprajzi munkáiban is művészi nyelvezettel, a részletekre kiterjedő alapossággal ír. Egyet kell értenünk későbbi utódja Ravasz lászló püspökkel: Baksay Sándorról az irodalomtörténet megállapította, hogy egyike a legkiválóbb és legmagyarabb elbeszélőknek. Az is közkeletű állítás, hogy néprajzi cikkei, a régi világ és saját korának alakjairól, jellemző vonásairól irt rajzai a magyar életnek igaz és művészi ábrázolása. "Baksay temészetesen több helyütt megemlékezik egykori iskolavárosáról Csurgóról, néprajzi írásaiban. Talán ez a mondata a lényeg: György gróf várost akart teremteni a várostalan Somogyban és pedig magyar várost. "Szászfalvi László országgyűlési képviselő a Csurgói Baksay Sándor Alapítvány alapítójaSzabó Sándor szerkesztő a Csurgói Baksay Sándor Alapítvány tiszteletbeli elnöke