Barangolások a Száraz-ér mentén [antikvár]

1. ElőszóDél-Békés vidékén az ér-menti települések jellemző vonásának azt tekinthetjük, hogy a kulturális örökségeiket csodálatos módon meg tudták őrizni. A Száraz-ér sem csupán földrajzi képződmény, hanem néprajzi és helytörténeti érték, örökség. Dél-Békés egyetlen természetes vízfolyásához kapcsolódó magas partok kitűnő lehetőséget biztosítottak a történelem folyamán a különböző népek megtelepedésére. A víz közelsége elengedhetetlen volt az állatállomány fenntartásához, az ártéri ligeterdők vadban, az ér halban volt gazdag. A békés-csanádi löszhát termékeny területei kitűnő lehetőséget nyújtottak a földműveléshez is, a víz jelenléte pedig biztosította a változatos élővilágot, a nádasok az olcsó tetőfedési lehetőséget, a vadvilág számára pedig jó búvóhelyeket. Az eret kísérő magas hátak védelmet nyújtottak az áradások idején, hiszen ezeket nem öntötte el a szétterülő víztömeg. Ősidők óta szerettek lakni az ér környezetében az emberek és mi is szeretünk, akik itt születtünk. A 2000. évi rehabilitációs munkák során a régészek 76 régészeti lelőhelyet térképeztek fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy az újkőkor időszakától a késő középkorig folyamatosan lakott volt az ér vonulatának közvetlen környéke. A Száraz-ér a mostani ezredfordulóra már-már legendává lett. Teljesen kiszáradt, medrét beszántották, súlyos légköri aszály nehezítette a helyzetet, vízhiányt, és az elsivatagosodás jeleit hozva magával. Az ér megmentéséért civil kezdeményezések alakultak, amelyek igyekeztekfelhívni az illetékesekfigyelmét a súlyos környezeti kár elhárításának fontosságára. A vízhiány gátolta a térség fejlődését, veszélyeztette a természeti értékeket. Békés megye képviselő-testületének 1996. június 21-én Mezőkovácsházán tartott egyik bizottsági ülésén, a meghívottként jelen lévő és hosszú évek óta elégedetlenkedő civil szervezetek előtt egyhangú szavazás eredményeképpen elsőséget kapott a PHARE-programban való részvétel, a marosi hordalékkúp vízbázisának védelme és a Száraz-ér vízpótlása. Ezen megyegyűlési döntés és az ATIVIZIG mérnökeinek tervező munkája nyomán év végére ez a program a PHARE egyik nyertes projektje lett. A Királyhegyesi Száraz-ér megmentésével nemcsak anyagilag, hanem egy változatosabb, tisztább élő környezet birtokában, annak tanulmányozási lehetőségével szellemileg is gyarapodott a következő generáció. Láthattuk az ezredforduló előtti években a természetes élővilág, vízivilág nagymértékű elsatnyulását, a biológiai sokféleség tragikus sérülését, a más országokban annyira óvott zöld folyosók teljes tönkremenését. A rehabilitáció 2000. január 31-én gyakorlatilag befejeződött. A munkálatok kivitelezését a PHARE-projekt nyertesének, az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságnak a megrendelésére a Szerkezet- és Vízépítő Rt.