Battonya könyvtárügye kezdetektől 1989-ig [antikvár]

Előszó A battonyai könyvtár történetének vázlatos leírásával 1988-89-ben foglalkoztam. Az akkor írott dolgozat mai megjelentetésének ötlete, s Palkó Lajosné könyvtárvezető megkeresése elgondolkodtatott: vajon mi végre lehet jó a mai, az elektronikus könyvtárak időszakában élő battonyaiak számára, ha a múltjukkal foglakozó írásokat olvasnak. Válaszra Vértesy Miklós egyik munkájában* leltem: „A könyvek Életünk szerves részei. Könyvek kísérnek a műveltség felé vivő úton, könyvek alakítják világnézetünket, erkölcsünket, könyvek formálják kívánságainkat, céljainkat, könyvek segítenek abban, hogy megértessük magunkat másokkal, könyvek vidítanak fel nehéz óráinkban, könyvek tudják megsokszorozni örömeinket, könyvek segítenek a több kenyérhez, a könnyebb élethez. Amit tudunk, annak túlnyomó részét könyvekből tudjuk, még ha ezek egy részét nem magunk olvastuk is el. - A könyvek legjelentősebb gyűjtőhelye s így a legfontosabb tanító, tájékoztató és nemes szórakozást kínáló intézményünk a könyvtár, és még fokozottabb mértékben volt az a múltban, amikor még csak kevés embemek voltak saját könyvei. A könyvtár azonban ennek a tudásnak, műveltségnek nemcsak őrzője, hanem egyúttal tükre is, fontos forrás annak megismerésére, hogy miképp gondolkozott a különböző korszakokban az emberiség." A könyvtár és a valamikor oly fontos szerepet betöltő olvasókörök könyvállományának, törekvéseinek ismerete tükröt állíthat, fontos információt adhat, esetlegesen utat is mutathat a mai battonyaiaknak. így teremthet biztos táptalajt a szűkebb pátriát is előrevivő kezdeményezéseknek, ötleteknek. Az ilyen szerencsés