Bátya életrajza [antikvár]

"Kitárul afelé karom. Kit magyarrá tett értelem. Parancs, sors, szándék, alkalom. " /Ady/ Bevezetés Életrajzot személyekről szoktak írni, a településekről helytörténetek szólnak általában. Azok a munkák, amelyek egy táj, egy nép múltjának bemutatására vállalkoznak, s címükben az életrajz szerepel mégis, valami mást akarnak, mint egyszerű krónikát adni. Ez a könyv is a nehezebb utat választja: néprajzi szemléletű helytörténet kíván lenni. Organikus egységnek tekinti ugyanis Bátya földjét, települését, népét és kultúi'áját. Kötetünkben bemutatjuk a sorsunkat megszabó tennészeti feltételeket, s ezek változását, valamint az országos jelentőségű történelmi események helyi hatásait 1945-ig. (Ennél későbbi időpontra utaló megjegyzések csak elvétve fordulnak elő.) Fontosnak tarjuk vizsgálni a migráció és a vele kapcsolatos etnikai keveredés, a kölcsönös asszimiláció bonyolult, ma már részleteiben alig kideríthető összefüggéseit. Hasonlóképpen nagy jelentőséget tulajdonítunk a település kialakulásának, a határ birtokbavételének, a gazdálkodás módjának, fejlődésének. Nyomon követjük a termelési és értékesítési mód fejlődése következtében átalakuló helyi társadalom szerkezetének változásait. Érmek a folyamatnak az elemei tükröződnek a demográfiai adatokban, és pl. az olyan pusztán nyelvészeti kérdésnek látszó kérdésben, mint a ragadványnevek rendszere. Természetes, hogy társadalomtörténeti tanulságokat hordoznak a családról, a népi műveltségről, a vallásos életről, a táplálkozásról, a ruházkodásról szóló néprajzi fejezetek. Ezek itt elég szűkre szabottak, az érdeklődő azonban az irodalomban utalást talál arra, hogy hol lel róluk bővebb leírást. Néhány fejezet tematikus jellegű, tehát egyetlen kérdést nagyobb idö-intervalluinok között követ nyomon. A településről, a gazdálkodásról szóló fejezeteket épp úgy beillesztettük a "köztörténetet" tárgyaló fejezetek sorába, mint később a néprajzi jellegűeket, hisz az ott leírtak a tematikus történeti részekkel együtt javarészt a 18-19. század vonulatában kapják meg értelmüket. Tartalmuk a falu és a nép akkori történetét érzékeltetik. A község levéltári anyaga viszonylag szegényes. Nem túl gazdag a könyvekből előbányászliató adatok száma sem. Ez is oka annak, hogy gyakran folyamodunk a szomszédos településekről - Kalocsa, Fájsz, stb. - írottak bemutatására, hiszen a földrajzi közelség meg a közös történelem miatt sok a hasonló jelenség. Egy-egy kor történelmi atmoszférájának érzékeltetése céljából meg a hitelesség bizonyítására is gyalcran idézünk korabeli szövegeket. Máskor meg egyéb források híján nagy kort megért emberek szavaival mondunk el eseményeket, mutatunk be jelenségeket, hisz a bátyai nép történeti emlékezete igen gazdag.