Békés megye 1956-ban I. (töredék) [antikvár]

Részlet a könyvből:BEVEZETÉSRend és forradalom: '56 Békés megyébenElőzmények1944/45 fordulóján szovjet megszállás alá került országunk, s ezzel - rövidesen bebizonyosodott - diktatúrából diktatúrába került, csak annak a színe változott. Az 1945. őszi választásokon mindössze 17%-ot elérő kommunista párt (erőteljes szovjet támogatással) döntő pozíciókat szerzett meg (Belügyminisztérium, rendőrség, Gazdasági Főtanács) és fokozatosan felmorzsolta a polgári demokratikus pártokat, szervezeteket. Ha kellett, akkor szovjet katonák tartóztatták le a papíron legerősebb párt, a kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát. Az 1948. tavaszi kierőltetett és a szociáldemokratákat tönkretevő, szétverő pártegyesüléssel a kommunista MDP mindenható lett. Gyors és kíméletlen harc indult a tulajdonos rétegek ellen: a sztálini diktatúra nem viselt el önálló, saját megélhetési bázisra támaszkodó embereket - se gyárost, se kereskedőt, de még kis szatócsüzlet-tulajdonost sem. Apránként meg is történt valamennyi államosítása, ami hatalmas lépés volt a társadalom kiszolgáltatottsága felé - s éppen ez volt a cél. Következett a földet szerető, ahhoz értő birtokos parasztság céltudatos és kíméletlen szétverése. Az egyre teljesíthetetlenebb beszolgáltatási és adóterhek miatt előbb a kulákok földjét rabolták el - sok-sok kulák ugyanis nem bírta a terheket, a karhatalom sorozatos fenyegetéseit, fizikai kényszerítő eszközeit ezért felajánlotta" földjét az államnak; a kisebbeket szó szerint bepofozták a tsz-ekbe, s aki tartotta magát, annak földjét tagosítási manőverekkel vették el, úgy tették értéktelenné. A háttérben mindig ott állt fenyegetően az ÁVH, senki nem tudhatta, éjjel kit visznek el, és az visszatér-e valaha, s ha igen, milyen állapotban. A rettegés ideje volt ez. De még lélekben tartotta magát az ország.Voltak, akik merték vállalni a nyílt ellenállást is. Békés megyében számos kisebb helyi tüntetésről, tiltakozásról tudunk. Említsünk meg néhányat. 1950-ben Battonyán fegyveres összeesküvést szerveztek Bányás Mihály vezetésével. 50-en kerültek bíróság elé 1951-ben. Párhuzamosan Battonya egyes kulákjai röpcédulázásért, rémhírterjesztésért" és kémkedésért" kerültek börtönbe.1 Kaszaperen 1948 júliusában híre ment, hogy a már begyűjtött gabonát elszállítják úgy, hogy a helybeliek házi szükséglete sem lesz fedezve. 200 asszony verte szét a raktárt, és osztotta a gabonát, lisztet. Ugyanott 1952-ben a r.k. pap kulákokkal lázított" a beszolgáltatás ellen. Az ÁVH a tüntetők közül Horváth Gyula plébánost letartóztatta, kilenc kulákot pedig a hortobágyi munkatáborba internáltak. Az is megesett, hogy egy kisbirtokos paraszt megpofozta a kaszaperi párttitkárt.2 Békésen 1951 -ben tömeg tüntetett a tagosítások ellen, amit Békéscsaba, 1958. január 13.Megyei ügyészségi vádirat a békéssámsoni Kovács András ügyébenid. Kovács András békéssámsoni lakos ellen népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt indított bűnügyben.A nyomozás eredménye alapján a következőket állapítom meg:Id. Kovács András agrárproletár családból származik. 6 elemi iskola elvégzése után a mezőgazdaságban napszámos volt, majd kitanulta a géplakatos szakmát és 1953. évig mint segéd dolgozott. Békéssámson községben 1956. december hó 10-én ellenforradalmi tüntetés volt, és erre a tüntetésre id. Kovács András is felvonult és a tüntető menetben nemzeti zászlót vitt. A tüntető tömeghez többen beszéltek, majd a Himnuszt énekelték el. A Himnusz eléneklése után a tömeg szét akart oszlani, s ekkor id. Kovács András azt kiabálta, hogy be kell menni a pártházba, onnan ki kell dobálni a piros könyveket, és felelősségre kell vonni a párttitkárt. Erre a tömeg egy része az iskolás gyermekekkel az élen berontottak a párt épületébe, és az ott talált vörös és nemzetiszínű zászlókat, s a szovjet és magyar vezetők képeit, a könyvtárban elhelyezett könyveket kihordták az utcára, és ott elégették. Az ez által okozott kár 4813 Ft. A pártháznál összegyűlt tömeg Lipcsei Imre akkori MDP-titkár felszólalását követelte, azonban az ott keletkezett zűrzavar miatt erre nem kerülhetett sor.Id. Kovács András a terhére rótt cselekmény elkövetését tagadja, tagadásával szemben azonban a nyomozás során kihallgatott tanúk vallomása alapján cselekménye elkövetése bizonyított.A fenti tényállás alapján a szabadlábon levő:id. Kovács András (aki 1904. szeptember hó 15. napján Békéssámsonban született, nős, géplakatos foglalkozású, apja: néhai András, anyja: Kasza Lídia, vagyontalan, 1945. előtt is vagyontalan volt, 6 elemit végzett, büntetlen, Békéssámson, Hunyadi út 4. szám alatti lakos) terheltet1 rb., a BHÖ 2. pont b) alpontjában felvett népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettével, mert [ ]Tisztázat, eredeti, s. k. aláírásokkal. - BéML - B. 23/1958.A megyei bíróság 1958. február 20-án a vádlottat egy évre ítélte, de a végrehajtást egy évre felfüggesztette (uo.). Kiderül az ítéletből, hogy Kovács 1953-tól csak éjjeliőr lehetett, súlyos szív- és idegbetegség miatt, majd 1956 őszén rokkant lett.Vádiratvádolom[ ] Dr. Kiss László ügyészOláh János m. ü. Harangi János csoportvezető ügyész h.Gyula, 1956. október 27.Nagy Imre újságíró feljegyzéseiből1956. október 27-én délelőtt a Gyulai Városi Tanács épülete előtt gyülekező tömegnek az alábbi beszédet mondotta el Nádházi János.Vér folyik az egész országban a szabadságért, ezért legyünk egységben most ezekben a pillanatokban. (Elszavaltatta a Talpra magyar-t.) Hosszú eltip-rás és elnyomás után állt talpra a magyar nemzet. Becsületes magyaroknak egy kötelességük van most, hogy születőben van a nemzet. Mi magyarok vagyunk, az ide gyülemlő tömeg magyar emberek, azok, akik nem hagyják cserben a proletárhatalmat. Viselkedjenek nyugodtan, és harcos szellemüket a békés körülmények között őrizzék meg. Minden család békésen akar találkozni, de szabadon. Mi nem voltunk szolgák és most be fogjuk igazolni, az új tanács, a munkás forradalmi tanács a népé, amely a szabad emberek döntésén épült. A szabadság eltaposhatatlanul örök emlék marad. (Bejelentette, hogy a korelnök dr. Japport, és beszámolt arról, hogy tegnap este megválasztottuk városunk forradalmi tanácsát.)Tegnap este hazafias gyűlés zajlott le, amikor különböző pontok hangzottak el, s ezeket itt ismertetem, mint a dolgozók követeléseit.1 [ ][ ] Honfitársak! Ha ezzel egyetértetek, meg kell emlékeznünk a világhírű értelmiségünkről is, akik [így] lelkesen harcolnak a munkások és parasztok mellett. Nekik is biztosítani kell a külföldi utazásokat, az egyetemistáknak az ösztöndíjakat. Az egyetemi felvételnél a becsületesség döntsön. Bejelentette, hogy a városban levő összes templomok harangjai fél óráig zúgjanak az elesettekért.A második világháború még alig múlt el. A nemzetek még ki sem heverték, most újból súlyos megpróbáltatások előtt állunk. Első feladatunk, hogy jogot minden polgárnak, ne legyen kivétel, ne legyen kasztrendszer, amit a káderes jóvolta [így] irányít. Tudjuk, szolgalelkű funkcionáriusok voltak, de meg-bocsátjuk nekik az alacsony fizetést, amit ne másnak ajánljanak, hanem dolgozzanak meg érte.Tudjuk jól, hogy nemzeti harcunk győzelmét babér fogja koszorúzni. Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!"A Budapesten elesett magyar fiatalok és magyar munkások emlékére egy perc néma csendet kérek.A nagygyűlés befejeztével hamarosan foglalják el helyeiket a kenyér-, húsüzem és a kórház dolgozói.1956. okt. 27-én este a városi tanács nagytermében lévő gyűlésen az alábbi beszédek hangzottak el:Nádházi János:(A teremben összegyűltekhez a Békéscsabáról érkező Füzesi Ottó és két színésztársa lelkesítő beszédet mondott. Felszólították a jelenlévőket, hogy szerezzenek fegyvert, szereljék le a honvédséget és a rendőrséget, és szervezzék meg a nemzetőrséget. Bejelentették, hogy Békéscsabán maguk mellé állították427