Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Nikla egy kis Somogy megyei falu, távol minden nagyobb várostól, minden forgalmasabb úttól, a vasút is 8-10 km-re elkerüli. Pestről még ma is csak üggyel-bajjal lehet megközelíteni, mégis sokan keresik fel, mert ez a hely közel 150 éve már valósággal zarándokhelye a magyar irodalom tisztelőinek. Hírét-nevét a legnagyobb magyar ódaköltőnek, Berzsenyi Dánielnek köszönheti, aki mintegy 30 évig gazdálkodott, töprengett, és alkotott ebben a különös varázsú falucskában, amelynek lankás, ligetes tájai és a nagy csend még ma is elevenen idézik fel költészetének sajátos világát.
Marcali és Öreglak között a táj Berzsenyi óta nem sokat változhatott. Maga a falu is csak az utóbbi években kezdett átalakulni. Néhány évvel ezelőtt még a szép fehérre meszelt, nádfedeles házak egész sora őrizte a múltat és sugározta Berzsenyi korának hangulatát. A csend azonban még a régi áhítattal veszi körül a kúriát, amely néhány méterre az úttól szerényen húzódik meg a park fái között. A tornácnál a bejáratot két hatalmas gesztenyefa őrzi. A ház mögött egy elvadult, öreg gyümölcsösben még ma is viaskodnak az idővel Berzsenyi kedves fái, amelyek Wesselényi Miklós, Döbrentei Gábor és Pataky Mózes niklai látogatására emlékeztetnek. A kert még most is a költő birodalma csakúgy, mint a mögötte húzódó mező és azontúl a temető. Itt még egy-egy hajnali párásságban, vagy esti szürkületben Berzsenyi verseinek motívumai, hangulatai is gyakran megelevenednek és ilyenkor szinte várja az ember, hogy hátha a költő is kilép egyszer a fák közül. Itt minden, még a temetőben síremléke is, őt és az ő halhatatlan szellemét idézi.