Beszámoló az 1993. évi munkáról [antikvár]

- 1 -A SZAB 1993. OKIŐBER 28-AI XISZIŰJÍTÖ VÁLASZTÁSON ELHANGZCrTT ELNÖKI BfSZÁMOlJÓElmúlt egy iTarom éves periódus, s ezzel a három évvel ezelőtt megválasztott tisztségviselők mandátuma lejárt. Az Akadémia Közgyűlése 1993. októter 31-éig adott határidőt-a Területi Bizottságok újjáválasztására. A szak-és munkabizottságok választása már korábban megtörtént. Mintahogy az ilyenkor szokás, egy liárom éves periódus lejárta alkalmat ad arra, hogy visszatekintsCink az elmúlt három év munkájára, eredményeire -, természetesen nem liallgatva el azokat a gondokat sem, amelyek esetleg az e-redeti elképzeléseket, célkitűzéseket módosították, befolyásolták, vagy netán hátráltatták.Engedjék meg, hogy most a hagyományoknak megfelelően, röviden összefoglaljam azt a munkát, amelyet az Akadémiai Bizottság az emúlt három év alatt végzett. Tennészetesen nem vállalkozom arra, hogy a különböző szak-és munkabizottságok munkáit egyenként értékeljem. Egyrészt, mivel ez évről évre megtörtént, másrészt pedig - gondolom - ennek az évnek a végén megtörténik, elsősorban a 93-as évre vonatkozóan.A három éves periódus elindulásával munkánkat azzal az intencióval kezdtük, amelyet az Akadémia megújulásakor Kosáry Domonkos elnökünk,több helyen is, többször is hangoztatott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia "nem az öregurak klubja", hanem igenis a magyar tudományt művelők széles közönségére támszkodik, és a magyar tudomány egészét kívá:ija képviselni Ennek a szellemnek megfelelően igyekeztünk és igyekeztek a szak- és mun-kabiz:ottságok is az elvárásnak eleget tenni, hogy minél többen érezzék az MlA-t sajátjuknak, lehetőséget adva arra, hogy a Magyar Tudományos A-kadémia keretei között minél többen dolgozhassanak, kifejthessék elképzeléseiket saját tudományterületükön és az önmegvalósításukon keresztül is hozzájáruljanak tudományuk fejlődéséhez, és a hazai tudományos értékek gyarapításához.Ennek a periódusnak az első állomása volt, hogy újjáválasztódtak teljesen demokratikusan, titkos szavazással a különböző szak- és munkabizottságok. Ebben a periódusban összesen 13 szakbizottság, és 56 munkabizottság szerveződött. A szak- és munkabizottságok saját programjuk kialakításához teljes önállóságot kaptak, s így végezték azt a munkát, amelyet évről évre munkaterveikben megfogalmaztak. Időközben személyi változás is történt, pl. a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság élé-