Beszámoló az 1994. évi munkáról [antikvár]

- 1 - A SZAB 1994. DBCEMBQl 8-AI KIBŐráETT ÜLÉSÉN ELHANGZÓIT ELNÖKI BESZÁMOLÓ Tisztelettel köszöntöm a kibővített Akadémiai Bizottság .tagjait. Mint ahogy az már az elmúlt években is szokásos volt, az évi beszámolón- . kat nemcsak az Akadémiai Bizottság szorosan vett tagjaival vitatjuk meg, haTism erre az ülésre meghívjuk a munkabizottság elnökeit is. Elsősorban azért, hogy kölcsönösen informálódjunk arról, mi történt az elmúlt évben a területi bizottságban. Az elmúlt naptári év kiemelkedő eseménye volt, az Akadémiai Törvény parlamenti jóváhagyása. Mint ismeretes, a törvényt megelőzően nagyon sok észrevétel, kifogás hangzott el,, airely miatt az Akadémiai Törvény később került elfogadásra, mint ahogy az várható lett volna. Hiszen az Akadémiai Törvény előbb kész volt, mint az Oktatási Törvény. Az első kifogás az volt, hogy az Oktatási Törvénnyel együtt kell tárgyalni.Az Oktatási Törvény jóváhagyásra került, az Akadémiai Törvény mégis halasztódott és száznál több módosító javaslat került a bizottságok elé, amelyek alapján elkészült a törvény, és amelyet a várakozással ellentében egyetlen egy ellenszavazattal a Parlament jóváhagyott. Azt,-hegy a törvény végülis jó vagy kevésbé jó, úgy gondolom,, még vitatható. Egy bizonyos, és ez nagyon lényeges szempont, végülis megszületett a törvény. Az Akadémia legitim testület lett ismét. A törvény kimondja: "köztestület, arrely a tudomány művelésével közfeladatot lát el". A köztestület egyben azt is jelenti, hogy az MTA felelős a magyar tudomány egészéért, és ez a köztestületté nyilvánítás egyben azt is jelentette, hogy az Akadémia legfontosabb testületében a Közgyűlésben,most már paritás alapon nem cssk az Akadémia tagjai, hfnem a tudományos minősítéssel rendelkező 2oo delegált fő is részt vesz szavazati joggal e testület munkájában. A törvény azt is előírja, hogy az Akadémia elnöke:, időszakonként kciteles beszámolni a Parlamentnek. Az Akadémiai Törvény legfontosabb erediránye természetesen az, hogy deklarálta és megerősítette az Akadémia független létét, jóváhagyta az Akadémia intézné-nyi rendszerét és ezen túlmenően deklarálta azt is, hogy az egész magyar tudomány képviseletét kell, hogy ellássa. Ennek alapján készült el végül is az MIA Alapszabálya, amelyet az. előírás szerint októberben kellett _ megszavazni. Mint az mindenki számára ismeretes, az Alapszatály-terve -zetet egy hosszú előkészítő munka után végülis a rendkívüli Közgyűlés, amelyen a 2oo nem akadémikus fő is részt vett, 15o fölötti indítvány után titkos szavazással a küldöttközgyűlés elfogadta. II ¦¦ I . 1 I