Bethlen naptár 1976 [antikvár]

A Bethlen Otthon igazgató munkájában sok örömet s néha néha keserűséget is talál. Öröm az, hogy vasárnapról vasárnapra találkozunk amerikai és néha kanadai magyar református népünkkel. Igaz öröm tapasztalni, amikor látjuk azt az őszinteséget és szeretetet, ahogy érdeklődnek a Bethlen Otthon iránt. Nagy örömünk az is, amikor egy egy gyülekezet népe felkeres bennünket és egyszerű, őszinte szavakkal fejezik ki elismerésüket munkánk fölött. Jó olvasgatni tiszta szívű magyarjaink egyszerű levelét, amint emlékeznek életük nehézségeire és hálájukat az Isten iránt adományaikkal fejezik ki. Minél nehezebb volt gyermekkoruk, ifjúságuk, annál közelebb kerülnek a Bethlen Otthonhoz. Boldogság minden szeptemberben látni amerikai magyar református népünk vezetőit, lelkipásztorait, egyháztanácsosait. Testvér szeretetével köszönteni és megölelni egymást. Aki látja ezeket a találkozókat, az észreveszi mindjárt, hogy egy nagy családnak a tagjai vagyunk. A Ligonierban rendezett konferenciáink magyar, egyházi és egyesületi ütőerén tartja kezét és egy hű képet ad a 85 éves amerikai magyar életünkről. Ajándék öreg testvéreinknek hirdetni az Igét kicsi templomunkban. Nagyon, de nagyon hálásak az Ige vígasztalásáért, azért, hogy templomban lehettek, énekelhettek és imádkozhattak. Lelket gyönyörködtető elbeszélgetni öreg magyarjainkkal, akik elfáradtak az életben, s velük együtt emlékezni falujukra, volt lelkipásztorukra és a közös ismerősökre. Öröm leveleket kapni a világ minden tájáról és édes testvérekké lenni azokkal, akiket Isten messze idegenbe, sok sok Kébár folyam mellé, vagy nagyon idegen Ninivébe helyezett. A levelek eltörölnek minden határt, s lélekben otthon vagyunk a fenyves Erdélyben, a dombos Dunántúlon, a Tisza és a Duna mellett, a kedves Felvidéken és a százbércű Gömörben. Sok örömet sorolhatnék fel még. Isten ajándékának tekintem a szolgálatomat.