Bethlen naptár 1983 [antikvár]

A huszadik század új magyar életformájának, a szétszórtságban élő magyarságnak, legszívósabb intézménye az egyház. Míg az amerikai városok magyar negyedei, a magyar házak, üzletsorok, társadalmi szervezetek az elmúlt néhány évtized folyamán, a külvárosba húzódás okozta lakosságcsere következtében szinte teljesen felszámolódtak, az egyházban, négy nemzedékben szervezetten beépült magyarság, túlélte a nagy széthullást. A magyar házak, klubok, sőt üzletek közül is inkább csak azok állnak ma is, amelyek a templomok közelében alapozták meg jövőjüket. Az egyház élete éppen ezért a szétszórtságban élő magyarság, sőt az egyetemes magyarság létkérdése. Ahol megszűnik az egyház, ott megszűnőben van a magyar életforma. Ahol megépül egy templom, ott megelevenedik a magyarság társadalmi élete is. Mind az anyaországban, mind a szétszórtságban elsősorban templomainkban őrizzük magyarságunkat. Aki templomától elsodródik, szinte bizonyos, hogy magyarságától is távolodik. Bizony, igaz a költő szava: Hazádtól s templomodtól egyre távolabb a folyó idő elsodor magával!"