Biatorbágy "ezer" éve [antikvár]

Egy-egy község, város lakói életében természetes igény, hogy megismerjék szülő- és lakóhelyük természeti viszonyait, társadalomrajzát, történelmét, hagyományait. Ez az igény nálunk, Biatorbágyon is régóta létezik. Személyesen 1974 óta próbálkozom azzal, hogy minél több tudást gyűjtsek össze Biatorbágyról. Társakra is leltem, amikor Nánási Istvánné klubkönyvtár-vezető szorgalmazására helytörténeti szakkört alakítottunk 1982-ben. Török Henrik tanár úr szakköri tagsága mellett sokat segített Bruckner Ferencnek is, aki Németországban - németül - adta ki Turwaller Heimatbuchját. Később Buskó András vezetésével alakult Helytörténeti Bizottság. A '90-es évek elején többen kezdtek önállóan, egy-egy területre „szakosodni" valamely helytörténeti téma kutatására: Hodosi Erika, Nánási Tamás, Steinhauser Klára. Jó lehetőséget adott, hogy a kisebb publikációk az újonnan induló Biatorbágyi Krónikában megjelenhettek. Az 1992-ben megnyitott Faluház mindjárt Horváth Imre helytörténeti fotógyűjteményével és településtörténeti tudományos konferenciával indulhatott. A „hivatásos" régész, levéltáros, történész előadók mellett a helyi kutatók is bemutatkoztak a község első írásos említése 800. évfordulójának évében. Ezeknek az előadásoknak az anyaga képezi az első fejezet alapját, ennek az időrendi, tematikus hiányait néhány később megjelent írással töltöttük ki. A hazai jubileum után a magyar történelem nagy évfordulói is lehetőséget adtak helytörténeti összefoglalókra. 1996-ban kiállításon mutattuk be a falunk honfoglalástól napjainkig tartó történetét, tárgyi és írásos forrásait (a harmadik rövid fejezet anyaga Biatorbágy 20. századi történetének vázlata). Az államalapítás ezeréves évfordulója szintén nem múlhatott el az ezer évre visszaemlékezés nélkül, a Mádl Ferenc köztársasági elnöktől kapott millenniumi emlékzászló átadásának műsora a második fejezetben olvasható. És a legfrissebb írás a negyedik rész, az elmúlt tizenkét év részletezése. A kötet nem törekszik teljességre, nem monográfia-jellegű összefoglaló. A helytörténeti kutatások rámutattak arra, hogy még számos, főleg levéltári forráscsoport nincs kiaknázva, pl. a 18. század második, a 19. első fele még sok mozaikkocka beillesztését igényli. Más forrásközlések, kész tanulmányok viszont szintén nagyobb számban állnak rendelkezésre, annyi, amennyi egy-egy újabb kötetet is megtöltene. így több írásnak új dossziét nyitottunk. De amíg az elkészül, ezt a gyűjteményt ajánljuk a Tisztelt Olvasó figyelmébe. Reméljük, hogy érdeklődésére, kérdéseire választ kap benne, ismeretei bővítése mellett szórakoztató olvasmánya is lesz.