kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ady Endre - Bihari napló kalendárium 1996 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/242/2838242.jpg "Ady Endre - Bihari napló kalendárium 1996 [antikvár]")
Bihari napló kalendárium 1996 [antikvár]
Ady Endre, Barabás Zoltán, Bokor András, Fábián Imre, Fábián Sándor, Fekete Attila, Hunyadi Mátyás, Implon Irén, Kinde Annamária, Krúdy Gyula, Pataki István, Szilágyi Aladár, Szűcs László
Beköszöntőíme, hát esztendő kellett ahhoz, hogy napvilágot lásson a Bihari Napló első kalendáriuma. Miért nem előbb, s miért éppen most? - kérdezheti az Olvasó. Úgy éreztük, most teremtődtek meg a szükséges szellemi s anyagi feltételek, gyűlt össze a mulandó értékű napilap kereteit túlfeszítő mondanivaló, közlési szándék. Sokan, sokat vitatkoztunk arról, mi kerüljön be, mi a fölösleges, mi üti meg a mércét. Szolgáltatni, olvasmányt kínálni ésifszórakoztatni - e hármas szándék jegyében...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1640 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Beköszöntőíme, hát esztendő kellett ahhoz, hogy napvilágot lásson a Bihari Napló első kalendáriuma. Miért nem előbb, s miért éppen most? - kérdezheti az Olvasó. Úgy éreztük, most teremtődtek meg a szükséges szellemi s anyagi feltételek, gyűlt össze a mulandó értékű napilap kereteit túlfeszítő mondanivaló, közlési szándék. Sokan, sokat vitatkoztunk arról, mi kerüljön be, mi a fölösleges, mi üti meg a mércét. Szolgáltatni, olvasmányt kínálni ésifszórakoztatni - e hármas szándék jegyében készítettük|e könyvet, azzal az aligha maradéktalanul teljesíthető törekvéssel, hogy ki-ki igényének, elvárásának, hacsak részlegesen is - eleget tegyünk. Egyúttal lapunk tükre is mindaz, ami olvasható e kétszáz-egynéhány oldalon, hiszen a maga sajátos témáival, műfajaival a szerkesztőség valamennyi rovata helyet kért s kapott a kalendáriumban. így talán ez a könyv vissza tud adni^valamit szűkebb s tágabb régiónk jelenkori közállapotainak,. közérzetének, kultúrájának hangulatából, szellemi kapaszkodókat keresve ugyanakkor a manapság bajosan kifürkészhető jövendő, legalábbis a jövő év felé. S másik tiszte szerint: könnyen emészthető,|érdekes olvasnivalót, milliós nyereményt ígérő1rejtvényeket őszi, téli napokra.TFogadják bizalommal a Bihari Napló elsőjKalendáriumát - akár az új, s talán egy jobb esztendő előhírnökeként. Mire Ön e sorokat olvassa, valószínűleg1'- tapasztalatainkon okulva - már a következő évkönyvvkörvonalait rajzoljuk. Amire - hisszük - nem kell újabb{hat évet várnunk.UNagyvárad, 1995. szeptember 1.Szűcs László
Termékadatok
Cím: Bihari napló kalendárium 1996 [antikvár]
Szerző:
Ady Endre
,
Barabás Zoltán
,
Bokor András
,
Fábián Imre
,
Fábián Sándor
,
Fekete Attila
,
Hunyadi Mátyás
,
Implon Irén
,
Kinde Annamária
,
Krúdy Gyula
,
Pataki István
,
Szilágyi Aladár
Szűcs László
Kiadó: Bihari Napló Kiadóvállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9739685625
Méret: 140 mm x 200 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............