Bitnicz Lajos és a régiségtudomány [antikvár]

BEVEZETES Bitnicz' Lajos szombathelyi paptanár sokoldalú tevékenységével az utóbbi időben több tudományág kutatói is foglalkoztak. A Vasi Életrajzi Bibliográfiák XXXI. kötete műveinek, illetve a munkásságával foglalkozó kortárs és későbbi írásoknak a bibliográfiáját gyűjtötte össze.^ Tóth Péter több Bitnicz-doku-mentum és -levél megjelentetése' mellett Bitnicz akadémiai tevékenységét,'* Szathmári István nyelvészeti kutatásainak eredményeit,' Margócsy István pedig Bitnicz magyar költészettani munkájának jelentőségét emelte ki."^ Az epigráfiai és régészeti szakmunkák a Szombathelyen előkerült antik feliratos köveket ismertető írásait' és gemmagyűjteményét,'* a művészettörténeti kutatás műgyűjtői,'-' illetve műemlékvédelmi'" tevékenységét említették. Bitnicz munkásságát érintették a Vasmegyei Régészeti Egylet történetével és a 19- századi szombathelyi magángyűjteményekkel foglalkozó újabb tudományos feldolgozások is." Jelen kiadvány - a címében foglalt régiségtudományt tágan értelmezve - Bitnicz szerteágazó munkásságának azon területeit vizsgálja, melyek kapcsolatba hozhatók a régészet, az építészet, az ipar- és képzőművészet tárgykörébe tartozó emlékek kutatásával, ismertetésével, összegyűjtésével és megőrzésével. Bitnicz Lajos szülei, a Vas megyei Jákon élő Bitnicz József és a közeli • ; i| Kisunyomból származó Pánácz Katalin, 1785. május 24-én kötött házassá- i':(' guk után Jákon telepedtek le. Itt született 1790. július 17-én Bitnicz Lajos.[I Apjának, a falu jegyzőjének, sebészének és borbélyának 1797. január 29-én bekövetkezett halála" után az édesanya kisfiával Nagykanizsára költözött. Bitnicz Lajos gimnáziumba — mint árvaházi növendék — Nagykanizsán és Kőszegen járt, a líceumot és a teológiát Szombathelyen végezte el. 1812-tőI a szombathelyi királyi líceumban — a numizmatikával is szenvedélyesen foglalkozó nyelvtudós, Kresznerics Ferenc (1766-1832) utódaként - matematikát tanított. 1813-ban a líceum helyettes tanárává nevezték ki, 1815-ben a pesti egyetemen philosophia doktori címet szerzett.'" Első jelentősebb tanulmánya 1819-ben a Tudományos Gyűjteményhen A' Vas és Szala Vármegyei Tótokról címmel jelent meg."