Bonyhád a 18-20. században [antikvár]

Részlet: „Kevés olyan magyar kisváros van, amelynek annyira hiányzik a történelmi tudata, mint Bonyhádnak. Pedig kevés nagyközség falai között éltek a magyar történelemnek és irodalomnak olyan nagyságai, mint itt." Egyik szerzőnk kesereg így — joggal. Régóta érezzük, hogy a felszabadulás után gyökeresen megváltozott bonyhádi társadalomban nem élnek elég mélyen a haladó hagyományok. Az idetelepült új lakosság más vidékek emlékeivel jött. És eddig alig volt módja községünk gazdag múltjával megismerkedni. Kötetünkkel e hiány pótlását kívánjuk megkezdeni. A 18. század elején újjátelepült Bonyhád 250 éves történelméből közreadjuk mindazt, amire büszkén hivatkozhatunk. Ebben kiemelt helyet szántunk a Bonyhád városiasságát magyarázó gazdasági jellemzőknek. Tudjuk, hogy az olvasóban hiányérzet támad majd, mert a szocialista hazafiság szempontjából döntő munkásmozgalmi és antifasiszta emlékeket csak érintjük. De éppen az anyag gazdagsága okozza, hogy mindenre nem futotta erőnkből. Ezért is folytatni akarjuk, folytatnunk kell e megkezdett munkát. Meg azért is, hogy új arculatú társadalmunk harmincéves erőfeszítéseit és sikereit összegezzük, amelyeket a szocialista hazában népünkért, községünkért tett. A felszabadulás 30. évfordulójának évében adjuk kézbe e könyvet a bonyhádiaknak és a bonyhádi emlékekkel szívükben másutt élőknek. Erősíteni akarjuk az idekötődés értelmi-érzelmi szálait. Fogadják szívesen Bonyhád Nagyközség Tanácsának e kezdeményezését. Lássák meg benne azt a szándékot, hogy a lakóhely megismerésével, megszerettetésével új sikerekre, lendületes építőmunkára kívánjuk lelkesíteni az itt élőket. A Vörös Hadsereg bevonulásának évfordulóján: 1974. november 30-án. SOCZÓ LAJOS tanácselnök