Boróka, nyír, tündérrózsa [antikvár]

Aligha van ehhez fogható táj a Kárpát-medencében! Fehérlő törzsű nyírek, évszázados, akár 6-8 méteresre megnövő borókák, erdeifenyő állományok és tölgyesek váltakoznak lápmaradványokkal és száraz homoki gyepekkel. Az élővilág kevésbé feltűnő tagjai is éppen ilyen érdekesek: az alföldi homokvidékekre jellemző elemek mellett számos hegyvidéki vagy erdőkedvelő növény és állatfaj fordul elő a területen. Egy-két gerinctelen állat pedig csakis itt él az egész világon. Az erdőt korábban "Ősborókásnak" nevezték a helybéliek s eleinte így is került be neve a szakmai munkákba. Azonban a borókás éppen nem ősi növényzet, ha nem az emberi tevékenység és az éghajlat, talajviszonyok és az ősi vegetáció bonyolult kölcsönhatásaként jött létre. S mivel nemcsak borókás állományok vannak itt, hanem számos más jellemző növényzeti illetve élőhely-típus, nevezzük a vidéket egyszerűen Barcsi tájvédelmi körzetnek.