Borsod-Abaúj-Zemplén megye [antikvár]

• |l •I«;j,! I || V j I . 1 p l II : ril 1 'rvi l-h I/I, ¦ ném Bevezető Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország északkeleti részén helyezkedikel. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megyék határolják, délről és keletről pedig a Tisza, amely Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Sza-bolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Területe 7 247 km2. Népességét tekintve az ország második legnépesebb megyéje, lakóinak száma 2011. január l-jén 685 000 fő. Megyeszékhelye Miskolc, a megye városai: Abaújszántó, Alsózsolca, Borsodnádasd, Cigánd, Edelény, Emőd, Encs, Felsőzsolca, Gönc, Kazincbarcika, Mezőcsát, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Ózd, Pálháza, Putnok, Rudabánya, Sajóbábony, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szendrő, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros, Tokaj. A települések száma 357. A megye településszerkezetére az elaprózott, kis falvak a jellemzőek. A települések 34 %-ának lakosságszáma nem haladja meg az 500 főt. Földrajz A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye földrajzilag két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld területén helyezkedik el. Több mint 2/3 részét a középhegységek és a dombságok alkotják, amelyek az Északi-Kárpátok belső medencepereme felől, elsősorban az őket felszabdaló folyó- és patakvölgyeken át lejtőt képeznek a sík vidék felé. A nagytájak közötti folyamatos kapcsolat éppen úgy természetes része az itt élő népcsoportok műveltségének, mint a domb- és hegyvidék adottságaihoz való alkalmazkodás, a mezőgazdálkodást kiegészítő sokféle kézműves foglalkozás. Nyugaton a Bükk vonulata képezi a megye legmagasabb részét, egyben a legfelső térszint is, ameddig az ember termelőtevékenysége behatolt. Északon és északkeleten az Upponyi-hegységen, az Ózdi-dombságon és a Bükklába-dombvidékén húzódik le a Sajó völgyébe, délen és délkeleten pedig a Bükkalja-dombságán szelídül a sík vidék irányába. A megye északnyugati sarkában az Aggteleki-karszt, dél felé a Borsodi-dombságon keresztül húzódik a Sajóig, keletre a Bódva folyó völgyében már szűkebb, terméketlenebb völgyek a jellemzőek. A Bódva és a Hernád völgyei a patakokkal tagolt Cserehát dombságát fogják közre. A Hernád és a Bodrog folyók közé ékelődő Zempléni-hegy-ség középhegyi zónája ugyancsak sajátos adottságú peremlépcsőn át fut le a völgyekig, közismert a Bodrog felé eső keleti oldal, Tokaj-Hegyalja, kevéssé az Abaúji-Hegyalja. Önálló tája a Zempléni-hegységnek északon a Bózsva és mellékvizeinek medencéjében a Hegyköz, valamint a déli részen a Szerencsidombság. A síkságok a megye déli és délkeleti részét foglalják el, felszínük ugyancsak a folyóvizek járásához igazodik. A Bükkalja és a Tisza vonala között terül el a ÍVlezőség, ami a folyó mentén a Borsodi ártér mélyebb fekvésű szakaszába fut. A Sajó és a Hernád összefolyásánál a miskolci kapuban nyílik ki a táj a sík vidék felé, ettől keletre pedig a Harangod vidék és a Tisza ártéri síkját képező Taktaköz húzódik. Önálló egysége a megyének a Tisza és a Bodrog által határolt Bodrogköz, melynek területét kettészeli a szlovák magyar határ. Néveredet Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegyék területén található. A mai megyének nevet adó mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai „bors"