Borsod vármegye (rossz állapotú) [antikvár]

Borsod vármegye alispánjának előszava Borsod vármegye már a honfoglalástól kezdve jelentős szerepet játszott hazánk történetében. Területén történtek olyan események, amelyek nemcsak a magyar történelemnek fordulópontjai, hanem befolyással voltak az európai történelem alakulására is. Itt játszódott le az 1241. évi tragikus kimenetelű Muhi-pusztai csata; itt volt 1596-ban a mezőkeresztesi ütközet, 1707-ben pedig Ónodon tartották azt a nevezetes országgyűlést, amely után egyelőre eltűnt a kibékülés lehetősége az udvar és a magyar nemzet között. De nemcsak politikai és köztörténeti szempontból jelentős események színhelye Borsod megye, hanem - mint ezt az újabb kutatások igazolták és tisztázták -- Boldván, vagyis megyénk területén írták a legrégibb összefüggő magyar nyelvemléket: a Halotti Beszédet és itt készült a híres Pray kódex is. Ilyen nagymultú megyének múltjához illően megírt történetének kellene lennie. Ám a viszonyok mostohasága miatt csak későn jutott abba a helyzetbe, hogy megfelelő szakemberrel megírassa a történetét. Mikor megnyílt a lehetőség erre, a halál elragadta dr. Borovszky Samut, mielőtt befejezte volna a művét s így Borsod vármegye monográfiájának csak első kötete készült el. Borsod megye igyekezett befejeztetni a megkezdett munkát. Meg is egyezett dr. Závodszky Leventével, hogy befejezze, illetve kiegészítse Borovszky művét. Azonban mielőtt bármi történhetett volna, kitört a világháború és így a szándék megvalósítása jobb időkre maradt. A világháború után jött a pénz elértéktelenedése, majd a gazdasági válság. Ezek miatt mostanig nem adódott lehetőség arra, hogy a kivitelben többször megakadt szándék valóra válhasson. Éppen ezért készséggel nyújtottam segítőkezet a Vármegyei Szociográfiák szerkesztőségének, mikor vállalkozott Borsod vármegye szociográfiájának kiadására és ebben közölni kívánta a megye történetét is. A rendelkezésre álló kevés hely és még kevesebb idő miatt csak a legszükségesebb szempontokra lehetett figyelemmel lenni. Ezért a történelmi rész nem exakt munka és csak rövid áttekintésben adhatja a megye történetét, de hű képet ad az 1711 utáni eseményekről s mivel a megye történetének ez a része eddig ismeretlen volt, hiszem, hogy a hiányt megfelelően pótolni fogja addig is, míg megyénk abba a helyzetbe kerül, hogy történetének részletes feldolgozásával szolgálhat. Az író így is, amennyire az idő és hely szűk volta megengedte, történetírói módszerrel és lelkiismeretességgel igyekezett megfelelni a föladatának és pótolta a ma már bizonyos részeiben elavult Borovszky-féle munka hiányait is. Községeink történetének földolgozását is megtalálja a műben az olvasó s ezeknek a községtörténeteknek egybefüggő föltárása is régen érzett hiányt pótol. Egyebekben a szerkesztőség figyelemmel volt minden követelményre, amelyet egy ilyen megyei szociográfiával szemben támasztani lehet. Igyekezett tömör, mégis lehetőleg mindenre kiterjedő képet adni a megye mai földrajzi, néprajzi, mezőgazdasági, ipari, közlekedési, egészségügyi, közjóléti és munkásviszonyairól, természeti szépségeiről, turisztikájáról és üdülőhelyeiről. Hiszem, hogy meg is felelt a kívánalmaknak. Ismerve a mai nehézségeket és tudva, hogy ezzel a vállalkozással a nehéz viszonyokhoz mérten, legalább egy ideig hiányt fogunk pótolni, útjára bocsájtom Borsod vármegye szociográfiáját és kérem, fogadják olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel és igyekezettel támogattam én is ezt a nemes célt. Miskolc, 1939. évi október havában.