Borsodi Történelmi Évkönyv IV. [antikvár]

Előszó M. indig különös érzések hatása alá kerülök, amikor megyénk viszonyairól szóló írásokat veszek kezembe. Elfogódva olvasom ezeket, és arra gondolok: milyen jó, hogy vannak — és mindig vannak — a társadalomnak olyan fiai, akik területük (megye, város, község) viszonyaiért érzett felelősségükből fakadva kutatják, vizsgálják a történéseket, azokat motiváló összefüggéseket. Feljegyezve ezeket hagyják örökségül az utókornak, hogy évszázadok múltán is eligazítsanak, tájékoztassanak, gazdagítsák az ismereteket, és ha lehet, segítséget adjanak a jövő feladataihoz. Így vagyok most is! Talán nem tekintenek szerénytelennek, ha azt írom, hogy örömöm kétszeres. Az egyikre előbb már hivatkoztam, a másikat a téma mezőgazdasági jellege adja. Igen! Ez a jelleg, mert a mezőgazdaság a társadalom gazdaságában betöltött szerepénél fogva is jelentős. Ehhez hozzátehető, hogy a gazdasági tevékenységet megvalósító magyar parasztság becsületes helytállással, rendkívül nagy szorgalommal és a szocialista nagyüzemek megjelenéséig igen verejtékes, nagy igénybevételt jelentő munkával igyekezett feladatainak megfelelni. Napjainkban már kevesebben vannak, akik a korábbi társadalom földmíves-napszámos, summás, kis- és úgynevezett törpebirtokossággal járó megpróbáltatásokat viselték. Esetükben is az említett viszonyok már csak a rossz emlékek között szerepelnek. Tudatukat jelenlegi körülményeik alakítják. Áthatja azt mostani munkahelyeik légköre, ottani elfoglaltságuk, az az új valóság, amely a létbizonytalanság, munkanélküliség, lakóhelyüktől távol eső, esetleg külföldre irányuló vándorlás helyett folyamatos és biztonságos munkahelyekben és nyugodt megélhetést adó foglalkozásban ölt testet. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdaságának 96,2 százaléka állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, illetve szakszövetkezetekhez tartozik. Megyénk lakosságának 18,4 százaléka dolgozik ezekben az üzemekben. A termelőeszközök fejlődése következtében ez a szám lényegesen kevesebb, mint a földnek nagyobbrészt kézi erővel történt megművelése időszakában volt. Az is igaz, hogy a technika fejlődése további emberi munkát szabadít majd fel. Ez sem jelentett és a jövőben sem jelent megélhetési gondokat. A népgazdaság más ágazatai bőven adtak munkalehetőséget és ilyet ígérnek a jövőre is a falusi lakosságnak. Menyrnk mezőgazdasági nagyüzemei — amellett, hogy napjainkban még a fejlődés időszakát élik — megnövelték termelési eredményeiket, és ami tár- 11