Buda-hegyvidéki vasutak [antikvár]

Részlet:AJÁNLÓa második kiadáshozNagy kalandra vállalkozott Salamin András, amikor a Hegyvidékünk Gyöngyszemei sorozat hetedik köteteként elhatározta, hogy egy gyűjteményes képeskönyvet állít össze a Buda-hegyvidéki vasutakról. A választott" iránt gyúlt szerelme több ezer oldalnyi feldolgozásra váró anyag összegyűjtéséhez segítette. Megtalálta azokat a segítőket, akik e témát ugyancsak szívügyüknek tekintették, így immár egy csapat kalandozott a Buda-hegyvidéki vasutak remek és szeretetreméltó relikviái, rekvizitumai között. E szerelem hamarosan túlfeszítette a vasutak témakörét és - mindannyiunk örömére - a könyv a XIX-XX. századi hegyvidék kultúrtörténeti, néprajzi, építészettörténeti, sőt általános történelmi eseményeivel, emlékeivel bővült, gazdagodott.Salamin András látható örömmel fogadta be könyvébe a távolabbi és közelebbi múlt mindennapi életének részévé vált, de mára már jobbára csak emlékké szépült kiskocsmák, vendégfogadók, majorok, kolostorok, kápolnák, zarándokhelyek, vadászlakok, források, kutak, nyaralók - és sorolhatnánk vég nélkül - történeteit. E történetekkel egy igen gazdag olvasókönyv született, amelyet a Szerző bőséges képanyaggal illusztrált.Igen, talán a képes olvasókönyv a legjobban ráülő műfaji meghatározás.És még nem szóltunk a könyv tulajdonképpeni címadó tárgyáról: a Buda-hegyvidéki vasutakról, amelyek műszaki-történeti hátterét is alaposan taglalja e vaskos képeskönyv. De itt is örömmel mondhatom el a Kedves Olvasónak, hogy Salamin András ismét engedett a csábításnak: a budai vasutakon túl egy széleskörű budapesti közlekedéstörténeti leírást nyújt át nekünk, a már megszokott gazdag képanyaggal. így megismerhetjük segítségével a postakocsi, a konflis, a fiáker, a társaskocsi, a lóvasút, a lebegővasút, a gőzvasút, a sikló (régen: Budai Hegypálya), a fogaskerekű vasút, a fogaskerekű sínautóbusz (ilyen is volt!), majd máig ívelően az autóbusz, a villamos, az autó, a trolibusz, a libegő, sőt a metró történetét is. Az úttörővasút-gyermekvasút történetét oly gazdagon tálalja a Szerző, hogy önálló könyvként is megállná a helyét.Mindezeken túl kapunk egy kis budapesti hídtörténeti kitekintést, együtt álmodozhatunk a múltbéli tervezőkkel a Gellérthegyi siklóvasútról, a Svábhegyi kábel vasútról, a budai hegyeket átszelő Széchenyi-vasútról, sőt a Pestről a budai Várba vezető drótkötélpályáról is.És ha mindez kevés lenne, kirándulhatunk a Farkas-völgybe, a Normafához, a János-hegyre, a Svábhegyi csillagvizsgálóhoz bekukkanthatunk Mátyás király vadasparkjába és vadászkastélyába és folytathatnánk tovább.Aki műszaki emlékekre vágyik, felmehet a könyv segítségével a svábhegyi víztoronyba, megismerheti egy telepített geodéziai terepasztal öntöttvas oszlopát, megtalálhatja a negyed évezredes határköveket a budai erdőkben és megcsodálhatja a mába nyúló múlt építészeti emlékeit: Lyka Károly lakóházát, a Császár fürdőt, a János Kórházat és még mi minden, ami a nemrég embereinek életébe vágott: az 1875. június 26-i pusztító budai felhőszakadás...Kedves Olvasó! Nem folytatom. Bizonyára kíváncsi izgalommal indul a felfedező útra, amelyre Salamin András kitűnő munkája hívja.Sok szeretettel ajánlom kedves Mindnyájuknak, kicsiknek és nagyoknak, fiataloknak és a már csak lélekben fiataloknak egyaránt. Kalandra fel!Czégel Sándoroki. közlekedésépítő mérnök a BENTAX Kft. ügyvezetője