Budapest [antikvár]

Budapest 1884-ben Rudolf trónörökös „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" című nagyszabású, 21 kötetből álló könyvsorozat magyar kiadásának főszerkesztésére a kor ünnepelt íróját, Jókai Mórt kérte fel. A szerző a Budapestet bemutató fejezet előszavában írja: „Minden hazafiúi dicsekedés, minden ábrándozó öntúlbecsülés nélkül elmondhatjuk, hogy Budapest a jelenben Magyarországnak valóságos fővárosa, mely egyfelől rohamos növekedésével hatalmas vonzerőt gyakorol az egész országra; mig másfelöl a nemzeti, közművelődési, kereskedelmi, közlekedési góczpontot képezi, melyből az egyesűit törekvés az egész országra ismét szétárad Harmincz évvel ez előtt Pest városát még a Rákos homokpusztája borítá el porfellegeivel; most e pusztákat már útczasorok, kertek, ligetek tartják bekötve. S a budai hegyeken, hol az előtt alig volt élet, most pompás nyaralók sorai mellett fut el a fogaskerekű vasút s nagyszerű vízvezeték ontja vízsugarait az üde kertekre Az idegent, a ki Budapestet először látja, meglepi e kettős város helyzeti szépsége, a büszke magaslaton álló budai várlak, az Alföld határtalan síkjára áttekintő Gellérthegy, a kettős palotasor a hatalmas Duna két partján S ha az utazó nem sajnálja az idejét, talál följegyzésre méltó intézeteket, nemes ízlésű építkezést, múzeumokat, művészetek csarnokait, színházakat, képtárakat, állami palotákat, közgazdasági, egészségügyi intézeteket, néhány nevezetes templomot, melyek között a nagyszerű új bazilika magasan emeli ki a háztengerből messze ragyogó kupoláját." Ezek a szavak 130 év múltán is megállják a helyüket. Annak ellenére, hogy Budapest, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével csak 1873-ban született meg, a közös terület története 4000 éves múltra tekint vissza. Már a korai bronzkorból is maradtak ránk tárgyi emlékek, régészeti leletek pedig hírt adnak a több száz évvel később itt élő kelták városias településeiről és fejlett társadalmáról. A Krisztus előtti második században a térségben megjelentek a római hódítók, mivel a Duna a Pannon tartomány természetes határvonalát jelentette. Katonai táborok védték az átkelőhelyeket, mellettük hamarosan polgárvárosok létesültek, majd az I. században a mai Óbuda területén megalakult Pannonia-inferlor székhelye, Aquincum. A később állandósuló fegyveres barbár betörések miatt a Duna túlpartján is erődöt emeltek, ezzel megvetették Pest alapjait is. A honfoglaló magyarok az ország természetes földrajzi középpontját a IX. század végén vették birtokukba. Óbuda területe, amely jóval nagyobb volt a mainál, a kereszténység felvétele után az Árpád-házi királyok tartózkodási helye lett, míg Pestnek a tizedik században szláv-bolgár, valamint muzulmán kereskedő lakosai voltak. Budát, amely a Várhegy fennsíkját megkoronázó erődítményből és a Duna partján hosszan elnyúló településből állt, IV. Béla király alapította a XIII. században. Gazdasági jelentősége folyamatosan növekedett, Nagy Lajos az 1370-es években nagyszabású palotaépítkezésekbe kezdett, majd néhány évtizeddel később Zsigmond király udvarát és a kormányhivatalokat végleg Budára költöztette. Első fénykorát is ekkor élte, a másodikat Mátyás király idejében, de annak a török uralom véget vetett. 1541-ben az oszmán hadsereg bevette Budát, és ott Is maradt majd' 150 évig. Mire 1686-ban a Habsburg hadsereg segítségével sikerült visszafoglalni, a lakosság jelentős része mindhárom településen elpusztult vagy elmenekült. Pótlásukra az uralkodóház a német fejedelemségek területéről toborzott családokat. Pest városa a török uralom alóli felszabadulás után tíz évvel még csak 126 házból állt, de a nagyszabású építkezések folytán rövid idő alatt nagyvárossá fejlődött. Ebben az időszakban épültek meg a városok területén található barokk épületek és templomok zöme is. A XIX. században Pest-Buda a magyar politikai és gazdasági élet központjává vált, 1873-ban a három város egyesítésével létrejött Budapest, az ország fővárosa. Az azóta eltelt közel 150 év alatt hatalmas változáson ment keresztül a város. Magyarország lakosságának egy hatoda él ma Budapesten, és továbbra is itt központosul a politikai és gazdasági hatalom. Sok jelzőt ragasztottak rá az idők során, melyek nagy része a város szeretetéről tanúskodik. Közel ötmillió turista keresi fel évente, ezzel Európa tíz leglátogatottabb városa között van, ott is a középmezőnyben. A külföldi turisták körében még mindig a Budai Vár, a Mátyás-templom, a Halászbástya, a Lánchíd, a Hősök tere és az Országház a legnépszerűbb célpont, de a Váci utcai séta és az Andrássy utcai épületek megtekintése is gyakori program. Sok vendéget vonz a Margit-sziget és az Opera, népszerűek a főváros különleges gyógyfürdői is, a pesti találmányként elkönyvelt romkocsmák iránt folyamatosan nő az érdeklődés. A kultúrára szomjazok sem panaszkodhatnak, több mint 220 múzeum és galéria, közel negyven színház és 90 mozi kínálatából válogathatnak Hogy milyen is ma Budapest? Egy mindenféle város, van benne szép és csúnya, van tiszta és koszos arca, vannak csendes és zajos, nyugodt és nyüzsgő helyei, biztonságos és veszélyes környékei. Ha a járókelőnek, turistának van összehasonlítási alapja, láthatja, hogy Budapest szép. Gyönyörűek a régi épületei, még akkor is, ha mállik róluk a vakolat, a Duna és hidjai megejtőek, különösen esti fényekben, a fiatalok szemében pedig izgalmas partiváros. Budapest nem túl nagy és nem túl kicsi, nem olyan nagyváros, ahol az ember elvész, hanem áttekinthető és bejárható, a város jutalmazza a hosszú sétákat. Budapest megköveteli a figyelmet.