Budapest régiségei XX. [antikvár]

Részlet:KŐSZEGI FRIGYESADATOK A FŐVÁROS KORAI VASKORI TÖRTÉNETÉHEZ (HA A-B)A főváros és környéke őstörténetével számos jelentős tanulmány foglalkozott az elmúlt évtizedek folyamán. Az első komolyabb jellegű összefoglalás még a század elején született meg Nagy Géza tollából.1 A szerző a minket érdeklő korszakot túlnyomóan csak szórványleleteken keresztül ismertethette, így számunkra sokkal nagyobb jelentőségük van azoknak a mintegy negyed évszázaddal ezelőtt megjelent tanulmányoknak, amelyek alapját elsősorban már hiteles leletegyüttesek alkották. Tompa Ferenc egy kisebb, majd néhány évvel később egy hosszabb lélegzetű dolgozatában részletesen ismertette többek között Budapest koravaskori történetét is. Országos jelentőségű tanulmányával együtt ezek koravaskori kutatásunk fontos stádiumát jelentették.A második világháború után egyre inkább kibontakozó kutatásunk meglehetősen elhanyagolta a tárgyalt korszakot, és a felszabadulás utáni évtizedben alig néhány anyagközlés jelent csak meg. Bár még az 50-es évek elején sem rendelkeztünk a háború előttinél lényegesen több, hiteles leletegyüttesse, mégis elkerülhetetlenné vált meglévő leleteinknek az újabb csehszlovák és osztrák tudományos eredmények alapján történő korszerű átértékelése. A Dunántúl, szorosabban véve a Duna-kanyar vidéke koravaskori leletanyagának új rendszerbe való foglalásával elsőnek Patek Erzsébet próbálkozott, és egyúttal az illető korral szorosan összefüggő történeti kérdéseket is felvetette. Mivel a főváros körzete a tárgyalt területrész egyik fontos centruma, koravaskori kutatástörténetünk e következő állomása döntő jelentőségű volt Budapest őstörténete szempontjából is.Az utolsó öt évnek a korszakot érintő kutatásai valamivel nagyobb iramban haladtak előre és néhány újabb temető s telep feltárását eredményezték.5 Ugyancsak az utóbbi időszak alatt sikerült a magyarországi későbronzkor leletanyagát elkülönítenünk, és bizonyos fokig tisztábban látunk a későbronzkor-koravaskor átmenetének kérdésében is. Az elmúlt néhány év folyamán megpróbálkoztunk a Dunántúl területét megszálló váli kultúra eredetének és belső időrendjének tisztázásával, ugyanakkor mindezek a problémák még korántsem oldódtak meg kielégítő mértékben. így pl. nem ismerjük a váli kultúra kikristályosodásának folyamatát, viszonyát az itt talált lakossághoz, belső, területi tagozódását, a kultúra Hallstatt-kori (Ha C-D) továbbfejlődését stb. A felsorolt kérdések nemcsak általánosságban a Dunántúl területét, hanem egyben a fővárost és vidékét is szorosan érintik.