Budapest régiségei XXVI. [antikvár]

Részlet:"GÁBOfílNÉ CSÁNK VERAA REMETE FELSŐ-BARLANG ÉS A DUNANTULI SZELETIEN"A Remete Felső-barlang Budapest ÉNy-i határán, Máriaremete község mellett, a Remete-völgyben fekszik, 70 m-rel a völgytalp felett, *350 m magasságban. Nyílása a feltárás előtt egészen lapos, rövid kis rés volt , így annak ellenére, hogy ezt a területet a geológusok, szpe-leológusok mintegy száz éve rendszeresen kutatják és egyben nagyon látogatott kirándulóhely is -, ez a barlang teljesen ismeretlen maradt.A kis méretű barlang feltárását, melyet 196970-ben végeztem, egyrészt az alatta fekvő, jóval nagyobb Remete-barlang (alsó barlang) régibb ásatásának eredményea paleolitikum szempontjából eredménytelensége , annak sztratigráfiája, másrészt karszthidrológiai megfigyelések indokolták. Mielőtt tehát a lelőhelyet ismertetnénk, röviden a völgy geomorfológiájáról és barlangrendszerének kialakulásáról kell szólnunk.A Remete-völgy a Budai-hegyvidék ÉNy-i részében húzódik, elég alacsonyan, de igen változatos hegyrögök között. É-on a Remete-hegy (*423 m), D-en a Hosszúerdő-hegy (*373 m) határolja. A völgy iránya Ny-K-i-teljes hossza kb. 1600 m , fenekének szélessége azonban csupán 5-10 m. Szerkezeti szempontból disz-kordáns keresztvölgy (ún. áttöréses keresztvölgy), amely még ezen a rövid távolságon belül is négy, egymásra merőleges szakaszra darabolódik.A völgy keresztmetszetét tekintve tehát igen mélyen bevágódott, nagyon meredek lejtőkkel határolt, szűk , azaz szurdok. Két vége felé haladva a völgytalp kissé kiszélesedik, a lejtők lankásabbak. Közepe táján a legkeskenyebb, és itt a lejtők helyenként majdnem függőlegesek, sziklacsoportokból állnak.Hidrográfiai szempontból a szurdokvölgy szárazvölgy, azaz aszó, minthogy vize csak nagy esőzések után, tavasszal és ősszel van. Az ilyen szárazvölgyek képződése egyébként jellemző a Budai hegyvidékre. Oka elsősorban a kőzetminőség - itt dachsteini mészkő -, másodsorban az alacsony csapadékmennyiségben keresendő. (Évi 600-650 mm átlag.) A völgy alján egy kis patak folyik végig. A meder erősen bevágódott az alapkőzetbe és teljes hosszúságában sziklameder. Esése viszonylag nagy: 20 m/l km.Maga a Remete-hegy - mint a völggyel szomszédos hegységrögök is - felső triász-kori dachsteini mészkőből állnak. Mint ismert,, szénsavas vízben könnyen oldódó, kevés a málladéka, ezért igen könnyen karsztosodik. A Budai-hegységben ez a kis terület a legnagyobb karsztos területnek számít.A környék hegyei geológiai szempontból mind töréses eredetűek. Ezenkívül a geológiai múltban gyakoriak voltak a tektonikus kéregmozgások, melyek a hegység-; rögöket teljesen elszakították egymástól. A törések peremén a rögöket a magasba tolták, a szomszédos kéregdarabok pedig a mélybe süllyedtek. Ezek a tektonikusmozgások valószínűleg még a neogénben is tartottak, sőt talán még a pleisztocénbe is átnyúltak.A Remete-völgy keletkezését illetően régebben az a felfogás uralkodott, hogy barlangok felszakadása révén keletkezett. Ezt látszottak igazolni a szurdokvölgy É-i oldalában található barlangok. Az újabb geomorfológiai kutatások szerint - amelyet mi is elfogadunk a völgy egy tektonikus törésvonalon felszíni - lineáris erózióval keletkezett -, tehát regresszióval létrejött áttöréses keresztvölgy (diszkordáns völgy).'1'A völgy ilyen mély, szűk bevágódását és erős hátra-harapózását a térszín fiatal, szakaszos kiemelkedése idézte elő, amit számos megfigyelés bizonyít. Ilyen pl. a szurdokvölgy Ny-i bejáratánál kimutatott áttörés, kaptura, a hozzá tartozó vízválasztóval/2'A Remete-hegy barlangjai tehát nem felnyílt oldalbarlangok, hanem fiatal, tektonikus kiemelkedésekre utalnak. A barlangok magas szintje és az, hogy szárazak, szintén a kiemelkedést bizonyítják.Ez a kiemelkedés több ütemben történt. Az állandó karsztvízszint minden kiemelkedésnél mélyebbre süly-lyedt. A karsztos forrásbarlangok mindig az állandó karsztvízszint felett keletkeznek. A barlangok egyes magassági szintje tehát a fokozatosan süllyedő karsztvízszint egyes nyugalmi időszakait jelzik. Hangsúlyoznunk kell, hogy az állandó karsztvízszint ma már mélyen a völgytalp, tehát a mai patak szintje alatt, kb. *120 130 m magasan van, s ezért az összes barlang száraz.A Remete-völgy geomorfológiájára, keletkezésére vonatkozó további adatainak ismertetését feleslegesnek tartjuk. Közülük csupán még egyet említünk meg. Az a kaptura, amely a völgyáttörés befejeződését jelzi, valószínűleg a pleisztocén végén, vagy a holocén elején jöhetett létre/3' Ezek szerint a szurdokvölgy az egész pleisztocén alatt száraz volt, és a mai patak csak a kaptura következtében folyik a völgyön át. Ez magyarázná meg esetleg az alsó Remete-barlang holocén kitöltésének a rendkívüli vastagságát.Az utóbbi véleménnyel nem vitázhatunk , a fentiekből azonban világosan következik, hogy minél magasabb szinten nyílnak ebben a,völgyben a barlangok, annál idősebb korúak.Morfológiai szempontból legváltozatosabb a völgy É-i lejtője, tehát a Remete-hegynek a D-i oldala. A lejtő igen meredek , relatív magassága a völgytalp felett 160 m (*260420 m). Ez a 160 m-es emelkedés azonban alig 340 m távolságon belül történik, tehát nagy reliefenergiát jelent. A lejtőt főleg szálában álló sziklafalak, kiugró sziklatömbök és nagyobb sziklacsoportok alkotják. A dachsteini mészkő vastag, pados képződése, rétegzettsége jól látszik a hegyoldalon."