Budapest régiségei XXXVI. [antikvár]

Részlet a tartalomból: "Tököl község közelében, a Duna által pusztított magas part profilján őskori gödrök körvonalai mutatkoztak mintegy 150 m hosszúságban. A tisztázásukra indított leletmentés 6 gödör leleteit hozta felszínre, melyek közül 5 gödör tartalmazta a késő rézkori Baden kultúra leleteit, 1 pedig a Harangedény-Csepel csoport körébe tartozott. A legjelentősebb eredményt a késő rézkori objektumok feltárása hozta, melyek együttesen a V Némejcová-Pavúková beosztása szerint a Ilb-III. fázis, vagyis korai klasszikus időszakra keltezhetők (1-7. kép). Ezek között is legjelentősebbnek bizonyult a nagy 1-2. gödör jelzésű objektum, melyből a jellegzetes cserépmaradványokon kívül 12 kis agyagszobrocska 13 töredéke került felszínre (8-11. kép). Az agyagszobrocskák jellegzetessége a fej nélküliség és az, hogy a fejük helyén egy vagy ritkábban két mély lyuk található. Ezeket a kutatás „fej nélküli idoloknak" vagy „mozgatható fejű szobrocskáknak" nevezi. Sajnos nem állapítható meg, hogy a Duna a nagy gödör mennyi részét pusztította el és így az is ismeretlen marad, hogy összességében mennyi volt a szobortöredékek száma. További jellegzetesség a lapos test, a felső és alsó test hegedűre, vagy annak sarkosabb változatára emlékeztető megformálás. A leegyszerűsítés olyan mértékű, hogy a karok teljesen hiányoznak. Ugyancsak általánosan jellemző a mellek és a szeméremtájék hangsúlyozott ábrázolása. Ritka a far enyhe domborulatú jelzése és a lábak elkülönült megformázása. Gyakran ismétlődő jelleg a keresztszalag a felső testen. Különös a tököli egyik keresztszalagos töredék hátán bekarcolt jel, mely kísértetiesen emlékeztet a mezopotámiai piktogramokra. A mozgatható fejű szobrocskák eddig kizárólag a Baden kultúra köréből, pontosabban csak a kárpát-medencei területéről ismertek. Jelenleg 40 lelőhelyen 91 példányról van tudomásom (Magyarország, Szlovákia, Ny-Románia, K-Horvátország, E-Szerbia: 12-21, 22. 8', 23. 1-4. képek)..."