Bővebb ismertető
Harmadik esztendeje küzd immár Európa a gazdasági válsággal és ennek dacára Budapest székesfőváros nyugodt öntudattal állapíthatja meg magáról, hogy az 1933. esztendőben is viharmentes sziget volt a válságok tengerében. A magyar székesfőváros büszkén vallhatja, hogy Európa ama ritka városai közé tartozik, amelynek sikerült megóvnia a gazdasági egyensúlyt. Ezt természetesen nem tudta másként elérni, csak úgy, hogy nagyarányú fejlődését a kényszerű takarékosság alkalmazása miatt a jobb idők beálltáig szüneteltette és csak a múlhatatlanul szükséges vagy épen jövedelmező beruházásokat eszközölte. Fájdalmas és szomorú ez már azért is, mert a székesfőváros tevékenysége nem állhat meg az útépítésnél, a közművek fejlesztésénél, hanem meg kell tartania azt a pozícióját is, amelynek révén az ország kultúrközpontjává lett. A főváros a nemzet szíve és azok a szellemi hullámok, amelyek ebből a szívből fakadnak, hivatottak az egész országot elönteni a nemzetikultúrával. Egyben pedig példát kell adnia a fővárosnak a szociális gondoskodás és a népegészség terén is.