Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv III. [antikvár]

Mozaikok Budapest helytörténetéhez - talán így foglalhatnánk össze a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyvek tartalmát. A kettős monarchia Bécs mellett második fővárosává fejlődő Budapest 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből jött létre. A három eltérő adottságú város, a gyorsan fejlődő ipari-kereskedelmi központ Pest, a komótos életet élő Buda, és a mezőváros Óbuda néhány évtized alatt igazi világvárossá növekedett. Más európai fővárosokhoz hasonlóan Budapest és a környező települések több fokozatban történő egyesítése, a Nagy-Budapest koncepció már a XX. század első évtizedében életre kelt. Az első világháború és az azt követő események sokkja azonban levette a napirendről a nagyvonalú városfejlesztési elképzeléseket.Néhány évtizeddel később, a közigazgatásilag, gazdaságilag indokolt, megfontolt lépések helyett immáron döntően a politikai szempontok által vezérelt fordulat az 1949. évben történt meg. A meghozott törvénnyel hét város és tizenhat község olvadt be a megszülető Nagy-Budapestbe, amely az ugyanekkor kialakuló tanácsrendszerben el is veszítette önállóságát, és a központi államhatalom irányítása alá került.A peremkerületek felzárkóztatása évtizedek alatt sem történt meg. A hátrányokat ledolgozó közös fejlődés hiánya, majd pedig a városrészek hagyományos közösségi rendszerét szétzúzó, brutális városszerkezeti rombolással járó átalakítások nehézzé tették az egészséges lokálpatriotizmus feléledését.