kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ágai Adolf - Budapesti Negyed 1993. nyár [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/423/4852423.jpg "Ágai Adolf - Budapesti Negyed 1993. nyár [antikvár]")
Budapesti Negyed 1993. nyár [antikvár]
Ágai Adolf, Baranyai Zsolt, Diószegi István, Fábri Anna, Gábor Eszter, H. V., Hanák Péter, Hidegvégi Violetta, Jalsovszky Katalin, Kövér György, Krúdy Gyula, Lantos Péter, Lászay János, Mándy Iván, Rainer M. János, Tomsics Emőke, Varga László, Vörös Károly
Lap a városról, olvasható a borítón; s a várost, Bábel tornyaként, a teljes emberi kutúra önreprezentációjának fogjuk fel. Az új folyóirat, a Budapesti Negyed sem tehet mást tehát, mint hogy a magyar kultúra önreprezentációjaként tárgyalja - egyébként pozitív és negatív vonásait tekintve egyaránt világszínvonalú teljesítményünket - Budapestet.
Ha témánk az urbanitás, akkor vállalnunk kell, hogy a városiasság és a városi élet mellett a műveltségről (szintén urbanitás), így a szellemről, de a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Lap a városról, olvasható a borítón; s a várost, Bábel tornyaként, a teljes emberi kutúra önreprezentációjának fogjuk fel. Az új folyóirat, a Budapesti Negyed sem tehet mást tehát, mint hogy a magyar kultúra önreprezentációjaként tárgyalja - egyébként pozitív és negatív vonásait tekintve egyaránt világszínvonalú teljesítményünket - Budapestet.
Ha témánk az urbanitás, akkor vállalnunk kell, hogy a városiasság és a városi élet mellett a műveltségről (szintén urbanitás), így a szellemről, de a merészről és a kihívóról (szintén urbanitás), így az erőkről és az akaratokról is beszéljünk. Ha témánk a polisz, akkor vállalnunk kell, hogy a sokrétűt, az összetettet, a bonyolultat vizsgáljuk, mindazt, amit a társadalomtudományok interdiszciplinaritása átfoghat, s az irodalom különböző műfajai ábrázolhatnak. Ha témánk a vár (mint a város szótöve), akkor nem zárkózhatunk el az elől, hogy az urbst óvó-védő erődítménynek is felfogjuk, a szellem, a lélek, a test erődítményeként (bár viszolygunk a nagy szavaktól). A város kimeríthetetlen téma, hiszen, mondhatnánk fellengzősen, az ember koncentrátuma, s mint pszichikai erődítmény is, az ember biztonságra, szükségletkielégítésre, alkotásra való törekvésének fő színtere.
Termékadatok
Cím: Budapesti Negyed 1993. nyár [antikvár]
Szerző:
Ágai Adolf
,
Baranyai Zsolt
,
Diószegi István
,
Fábri Anna
,
Gábor Eszter
,
H. V.
,
Hanák Péter
,
Hidegvégi Violetta
,
Jalsovszky Katalin
,
Kövér György
,
Krúdy Gyula
,
Lantos Péter
,
Lászay János
,
Mándy Iván
,
Rainer M. János
,
Tomsics Emőke
,
Varga László
Vörös Károly
Kiadó: Budapest Főváros Levéltára
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............