kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Buzinkay Géza - Budapesti negyed 1997. nyár-ősz [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/87/4936087.jpg "Buzinkay Géza - Budapesti negyed 1997. nyár-ősz [antikvár]")
Budapesti negyed 1997. nyár-ősz [antikvár]
Buzinkay Géza, Császtvay Tünde, Csengeri János, Fabó Beáta, Granasztói Péter, Gyáni Gábor, Hanák Péter, Heltai Jenő, Karácsony Benő, Kovács Ákos, Krúdy Gyula, Lipták Dorottya, Magyar Elek, Mészáros Ildikó, Sándor Tibor, Szabó Dániel, Szép Ernő, Tóth Ede
A kultúra adásvétele
A kultúra forradalmasításának jelszavától hangos 1989 előtti négy évtizedben a tömegkultúra fogalma szinte teljesen elvesztette valódi értelmét. Elsőként azért, mert fölöttébb gyanús dologgá lett, melyet a kommunista politika fölszámolásra ítélt a tömegek egyidejű kulturális fölemelésének jegyében. A tömegkultúra fantomlétre tett szert másodsorban azért is, mert a kultúra fölötti állami monopólium kiterjesztése olyan kultúrpolitikát szült, amely a tömegkultúra iránti...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A kultúra adásvétele
A kultúra forradalmasításának jelszavától hangos 1989 előtti négy évtizedben a tömegkultúra fogalma szinte teljesen elvesztette valódi értelmét. Elsőként azért, mert fölöttébb gyanús dologgá lett, melyet a kommunista politika fölszámolásra ítélt a tömegek egyidejű kulturális fölemelésének jegyében. A tömegkultúra fantomlétre tett szert másodsorban azért is, mert a kultúra fölötti állami monopólium kiterjesztése olyan kultúrpolitikát szült, amely a tömegkultúra iránti igényeket didaktikus módon és politikailag többé-kevésbé célzatosan igyekezett kielégíteni. A tömegkultúra fogalma ennek megfelelően többé nem a szórakozás-szórakoztatás világának felelt meg, hanem normatív értelmet kapott, tehát a felülről diktált önművelés és oktatás területévé alakult át. Végeredményben pedig a tömegkultúrának ez a fogalma rossz hírbe hozta a nem magánkézben tartott és kivált az üzleti vállalkozásként folyó kultúrateremtést és a neki megfelelő kulturális fogyasztást. E helyzet egyedüli örvendetes következményeként a kultúra kikerült a piaci szférából és bárki számára könnyen megvásárolhatóvá lett.
Termékadatok
Cím: Budapesti negyed 1997. nyár-ősz [antikvár]
Szerző:
Buzinkay Géza
,
Császtvay Tünde
,
Csengeri János
,
Fabó Beáta
,
Granasztói Péter
,
Gyáni Gábor
,
Hanák Péter
,
Heltai Jenő
,
Karácsony Benő
,
Kovács Ákos
,
Krúdy Gyula
,
Lipták Dorottya
,
Magyar Elek
,
Mészáros Ildikó
,
Sándor Tibor
,
Szabó Dániel
,
Szép Ernő
Tóth Ede
Kiadó: Budapest Főváros Levéltára
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 160 mm x 240 mm
Buzinkay Géza (1941) történész, professor emeritus, az irodalomtudományok kandidátusa.
Könyvei és publikációi a magyar sajtó és újságírás történetével, illetve Budapest társadalom- és művelődéstörténetével foglalkoznak; több kötetét a Corvina Kiadó jelentette meg. Sajtótörténeti munkásságát Pulitzer Emlékdíjjal ismerték el. 1992 és 1996 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója volt.
Könyvei és publikációi a magyar sajtó és újságírás történetével, illetve Budapest társadalom- és művelődéstörténetével foglalkoznak; több kötetét a Corvina Kiadó jelentette meg. Sajtótörténeti munkásságát Pulitzer Emlékdíjjal ismerték el. 1992 és 1996 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója volt.
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............