Budapesti Ujságirók Egyesülete Jubiláris Almanach [antikvár]

Nagyon sajnálom, hogy az Újságírók Almanachja t. szerkesztőinek azt a kívánságát, hogy bevezető cikket írjak, nem teljesíthetem; mindössze két hónapja annak, hogy Eötvös Leó barátom nap-nap után kér tőlem kéziratot. Azt pedig minden újságíró bővebb magyarázat nélkül meg fogja érteni, hogy két hónap alatt nem lehet egy cikket megírni, ha nem - muszáj. Ma azonban bekövetkezett az úgynevezett tizenharmadik óra. Ma délután ugyanis 5 óra 40 perckor Berlinbe kell utaznom, hogy velem tartó ujságirótársaimmal együtt a „Reichsverband der deutschen Presse" szeretetreméltó meghívásának megfeleljünk és Berlinben s környékén, ami jelenleg Flandriát is jelenti, képviseljük a magyar sajtót A háborúban először szakítunk időt reprezentációs ínunkára, bár ugy vélem, kizárólag reprezentációnak még sem tekinthető ez az utazás. Német kartársainkkal való találkozásunk talán hasznára lesz a sajtónak is, az országnak is. Különben, ha most tisztára reprezentációs munkát végeznénk, akkor is nyugodt lehetne a lelkiismeretünk, mert az elmúlt esztendőben is csak komoly munkát folytattunk egyesületünkben, minden hivalkodás, minden cécó nélkül s talán elegendő, ha fogyasztási szövetkezetünk nagyarányú fejlődésére és fizetésrendezési nagy munkánkra utalok, amelynek javarészét már elintéztük s melyet rövidesen befejezünk. A Budapesti Újságírók Egyesülete oly sikerekre mutathat rá, hogy én nyugodtan utazhatom társaimmal Berlinbe - „mulatni". 1937 november 17. Márkus Miksa a Budapesti Újságírók Egyesülete elnöke.