Budapesti zöldkalauz [antikvár]

A Budapest parkjairól írott könyv minden e tárgyban eddig megjelent munkát meghaladó teljesítmény. A több, mint 300 parkot, fásított teret átfogó ismeretanyag teljes képet nyújt a főváros közkertjeiről, jól időzítve az ezredfordulóra, amely dátum viszonyítási alapot kínál múlthoz és jövőhöz egyaránt. A gyűjtemény meghatározó adat Budapest vagyonleltárához, amely immár egy világváros zöld szigeteit is tartalmazza. A szerző avatott kerttervezőként bemutatja, hogy Budapest közkertjei miként alakultak ki a város XIX. század utolsó harmadában tapasztalt gyors fejlődésével együtt. A könyvből az is nyomon követhető, hogy a következő korok milyen lenyomatot hagytak a közkertekben. Így felismerhetők parkjainkban a neobarokk elemek éppúgy, mint a tájképi kert formavilága. Az elmúlt fél évszázadban megváltozott a közkertek funkciója. E változás lényege, hogy míg korábban főleg e kertek díszítő szerepe dominált, addig a falvakból a városokba települt lakosság számára a park jelentette az utolsó kapcsolatot a természettel. Emiatt a kerttervezőknek a formai elemek mellett sétára, játékra, sportra, azaz a használhatóságra is figyelmet kellett fordítaniuk. A másik fontos változás, hogy a közkertek környezetjavító elemekké váltak. Növényzetük - ha csekély mértékben is - ellensúlyozhatja a városok mind nehezebben elviselhető légszennyezését. Növekszik a városban a közlekedés és szolgáltatások helyigénye egyfelől, másfelől a törekvés, hogy a kialakult helyzetben megvédjék az egyre fontosabb növényzetet, megvédjék szabad életterük morzsáit, a parkokat. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy a szerző kiemeli könyvében a védelmet élvező zöldfelületeket.