Capitulum III. [antikvár]

A sors úgy hozta, hogy kezdő kutatóként tagja lettem a "Szeged monográfia" szerzőgárdájának. Az 1970-es évek második felében ugyanis a Tisza-parti város akkori vezetésének megbízásából a város egyetemén és főiskoláján, továbbá egyéb helyi-, illetve budapesti kutatóintézetben (múzeum, levéltár és könyvtár) dolgozó szakemberek egy népes csoportja hozzáfogott Szeged modern szempontok szerinti monográfiájának elkészítéséhez. A négy kötetesre tervezett vállalkozás sorozatszerkesztője Kristó Gyula egyetemi tanár lett, aki egyben az I. kötet szerkesztői teendőinek elvégzését is magára vállalata. Ez a kötet 1983-ban látott napvilágot, s a város történetét a kezdetektől 1686-ig dolgozta fel. Ebben a kötetben a történeti részeket négy szerző írta: Szegfű László, Kulcsár Péter, Szakály Ferenc és jómagam. Nekem az 1242-1437 közötti időszak feldolgozása jutott...CiősxőLassan két évtizede annak, iiogy első egyiiáztörténelmi tárgyú publikációim megjelentek. A dolgozataim többsége többé-kevésbé, részben személyes érintettség okán is, elsősorban a középkori Magyarország déli területcinek hajdani történéseihez próbáltak szerényen néhány adalékkal szolgálni. A pécsi és a bács-kalocsai egyházmegye Árpád- és Anjou-kori története valamilyen formában, de szinte minden tanulmányomban visszaköszön. Pécs es a pécsi egyházmegye históriája iránti érdeklődésem valamikor még az általános iskolás történelemórák és honismereti fogalakozásokon alakult ki. Szinte természetesnek tűnt, hogy egyetemi referátumaim, majd publikációim és végül doktori disszertációim a város és a püspökség egy-egy számomra érdekesnek tűnő fejezetét dolgozták fel. Több évtized ucán is fontos számomra Pécs törtenete, ami annak is köszönhető, hogy ottani barátaimtól, kollegáimtól, a város és az egyházmegye története után érdeklődő közönségtől folyamatos támogatást és inspirációkat kapok. Rendszeresen publikációs lehetőséget is biztosítanak.A szomszédos kalocsai egyházmegye történetének vizsgálata legalábbis kezdetben nem tudatos választás volc. Természetesen mindenki, úgy en is, aki a korai magyar egyháztörcénelem után érdeklődik, felfigyel a kalocsai egyházmegye problémáira. Mikor és miért éppen Kalocsa lect Szent István egyik egyházmegyéjének a központja, eredendően milyen jogállású vok ez, illetve miért vok szükség a 11. században már két érsekségre Magyarországon? Érdekesnek tűnt az egyházmegye székhelyváltása es ketközponrúsága, a kalocsai és a bácsi érseki központ egymás melletti létezése, a két székesegyház és a két székeskáptalan léte. Mindezek ellenére bizonyosan a véletlen is közre játszott abban, hogy a pécsi kutatások másfél évtizeddel ezelőtt kiegészültek a kalocsaival. Egy osztrák történész kolléga, Othmar Hageneder Kubinyi András professzor úr közvetítésével érkezett megkeresése volt az első motiváció. Szinte ezzel egy időben Kriscó Gyula professzor úr felkért, hogy közösen tartsunk egy-egy előadást Kalocsán egy Szent Isr-ván-napi megemlékezésen. Ettől kezdve egy évtizeden keresztül rendszeres résztvevője és szervezője voltam a kalocsai érsekség és a helyi önkormányzat Szent István-napi rendezvényeihez kapcsolódó konferenciának. Előadásaim általában Kalocsa, illetve a délvidék egyházcörrénecének egy-egy fejezetét mutatták be. A kalocsai kutatásoknak komoly ösztönzés adott a helyiek, különösen Dankó László érsek úr és az önkormányzattól Halasy Gábor támogató érdeklődése.A pécsi és a kalocsai kutatásaim célja azonban nem elsősorban a helytörténed, egyfajta jó értelemben vett lokálpatrióta érdeklődés kielégítése. Ezekben a munkákban igyekszem országos fejlődési vonalakat kitapintani és összehasonlító módszert alkalmazva, helyenként nemzetközi kitekintést is adni. Pécs és Kalocsa, illetve a déli területek egyházi intézményeinek történetén keresztül a középkori magyar egyház egynéhány kérdéséhez szerettem volna hozzászólni. így Kalocsa és Pécs alapítása kapcsán a I L századi egyházszervezéshez, a 1112. századi Magyarország egyházi igazgatásának jellegéhez, az érsekek kormányzati szerepének alakulásához. Pécs