Cara Mihi Sedes [antikvár]

Részlet: "Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után, 10-11 évesen iratkoztunk be az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium I. osztályába, 1939 szeptemberében. A gimnázium ekkor tiszta fiúiskola volt, ahol csak férfiak tanítottak. Évek során fokozatosan lemorzsolódtak a gyenge képességű, vagy hanyag tanulók, IV. osztályban pedig sokan távoztak valamilyen szakirányú középiskolába, így aztán V.-ben az A és a B osztályt össze lehetett vonni. Az összevonások eredményeképpen a 8. évfolyamon 12 osztályban tanultak a diákok. 1-11-111. osztályban - 1939 szeptemberétől 1942 júniusáig 3 „békebeli" tanév részesei lehettünk (bár Magyarország 1941-ben már belépett a II. Világháborúba). Iskolánkat a magas tanulányi követelmények mellett katonás rend jellemezte. A rendbontók szigorú fegyelmi büntetésre számíthattak. Kötelező volt a diáksapka viselése, a térre néző főkapun át csak a tanárok és a szülők közlekedhettek, a tanulók csak az udvari bejáratot használhatták. Ezeket 8 órakor bezárta a pedellus, és csak 10 perc múlva engedte be az elkésetteket, amikor már minden osztályban bent volt a tanár. Dohányzás, szeszes ital fogyasztás szigorúan tilos volt, akárcsak este 9 után az utcán való közlekedés . Mozilátogatásra minden esetben osztályfőnöki engedélyt kellett kérni. Eztán 3 „háborús" tanév következett. 1942-43-ban IV.-be jártunk. Félévkor a gimnáziumot igénybe vették hadikórház céljára, ezért a Kanizsay Dorottya Leánygimnáziumban és a szomszédos leányelemi 2 tantermében tanulhattunk tovább. Az egyik héten délelőtt, a másikon délután jártunk be, míg a lányok az ellentétes napszakban. A kevesebb tanterem miatt a IV. A, és B. osztályunkat már ekkor összevonták. Vasárnap nem volt lehetőség a dísztermi szentbeszéd (exhortáció) megtartására, és az ezt követő templombavonulásra, ehelyett mindjárt a Nap utcai templomnál gyülekeztünk. Az erre alkalmatlan udvar miatt a levente-foglalkozásokra a Brüsszeli utcába kellet kivonulnunk, az Attila-lőtérre."