Bővebb ismertető
Egy város önismerete mindennapi életének fontos része. Ez a szándék vezetett bennünket, amikor elhatároztuk hogy dokumentáljuk a fejlődést.Cegléd évszázadokon át agrárváros volt, tipikus példája a jellegzetesen magyar paraszt-városoknak. Az ipar és a kereskedelem még a 20. században is alig haladta meg a lakossági szükségleteket kielégítő kisipari műhelyek kezdetleges kézműves színvonalát, a bolthálózat kiskereskedelmi jellegű volt. A mezőgazdasági kisüzemek - a kisebb-nagyobb parcellákon szerte a határban felépült tanyák - jelentették a paraszti gazdálkodás szervezeti kereteit. Cegléd ma az ország legnagyobb népességű középfokú központja. Ahhoz, hogy ezt a szerepét jobban betölthesse, még gyorsítani kell fejlődését, de az elmúlt 40 év alatt a város életében, történetében olyan mennyiségi és minőségi változások következtek be, amilyenek korábban soha máskor. Ez az egykori óriásfalu mezővárosi állapotán jóval felülemelkedett, ipari várossá vált. Fejlődése jól reprezentálja a magyar városok radikális átalakulását. Comenius arról beszélt diákjainak, hogy "a kiművelt nemzetnek fényes, népes és mesterművekkel teli városai vannak, a műveletlennek ezek helyett pusztaságai." Cegléd szerény fényességéből, mesterműveiből nyújtunk át egy csokorra valót ebben a fotóalbumban.