Constantinum - Római Katolikus Leánynevelő-Intézet története 1908-1948 [antikvár]

1. A társulat gyökerei1A szerzetesi élet kezdetektől szoros kapcsolatban állt a tanítással, neveléssel, mégpedig a krisztusi küldetés értelmében: Menjetek, tegyétek tanítványommá mind a népeket Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek." (Mt 28, 19-20) A középkori rendek monostoraiban szinte kivétel nélkül megtalálható volt az iskola valamilyen formája. A 15. század végétől jelentek meg azok a szerzetesközösségek, amelyek apostoli célkitűzése kimondottan az oktatás és a nevelés volt. Több rend és kongregáció csupán tevékenységük egyik területét látta a tanításban, mások viszont kizárólagos feladatuknak tartották. Ez utóbbiak közé tartozik a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata is.2A társulat gyökerei a 16-17. század fordulójáig Lotharingiába nyúlnak vissza. A korra jellemző általános iskolázatlanság és tanulatlanság ellen küzdve a haladó gondolkodású pap, Fourier Szent Péter olyan intézményt szándékozott létrehozni, amelyben az ősi ágostonos lelkiség összekapcsolódik az elhanyagolt lányoktatás színvonalának emelése kapcsán végzett apostoli szolgálattal. Felismerve az erkölcsi és vallási nevelés fontosságát, igyekezett az oktatást ingyenessé tenni és lányokra is kiterjeszteni. Segítségére volt plébániájának négy híve, - köztük a későbbi Boldog Alix Le Clerc akik a leányifjúság nevelése és tanítása céljából 1597-ben megalapították a Miasszonyunkról (Notre Dame) nevezett szerzetesnők rendjét. Első iskolájuk a Mattaincourt melletti Po-ussay-ban nyílt meg 1598-ban, ebben az évben hagyta jóvá a touli püspök ideiglenesen a keletkező szerzetet és szabályait. V. Pál pápa ideiglenesen 1615-ben, véglegesen pedig 1617-ben erősítette meg a rend alapszabályait. VIII. Orbán pápa 1628-ban kiváltságokban is részesítette a társulatot, s ezen a néven erősítette meg: A Miasszonyunkról nevezett kanonokrendi szerzetesnők kongregációja, Szent Ágoston szabályai szerint" (Ágostonos Kanonisszák).3Ez az oktatási tevékenység megfelelt a kor igényeinek, a kongregáció gyorsan terjedt Európában és eljutott Bajorországba is. A társulat gyors fejlődésének és virágzásának a felvilágosodás egyre jobban térhódító gondolatvilága, valamint a francia forradalom és annak utóhatásai vetettek véget. Az új eszmerendszer kialakulásával a népoktatás Európa-szerte már a 18. században központi kérdéssé vált. Neves pedagógusok próbálkoztak új elméletekkel és gyakorlati kísérletekkel, a városi polgárság az egyház mellőzésével kívánta megszervezni az alsó fokú oktatás ügyét. Mivel Bajorországban korábban szinte csak szerzetesek foglalkoztak tanítással, kézenfekvő volt, hogy az új oktatási prog-1A társulat eredetére és korai történetére vonatkozó legfontosabb források: FRANZ MÁRIA Terézia, 1925.; A MIASSZONYUNKRÓL nevezett Kalocsai Iskolanővérek története, 1900. A fejezet alapvetően e két munka felhasználásával készült.2PUSKELY Mária, 1998. II. 1275.3Uo. I. 27-28.