Bővebb ismertető
A természetvédelemmel foglalkozó szakember számára mindig nagy örömöt jelent ha egy olyan új kiadvány kerül a kezébe, amely a természeti környezetünkben zajló folytatok jobb megértését, a védelmi munka sikeres megvalósítását segíti. Különösen igaz ez a dél-tiszántúli térségre, ahol a természetvédelmi kutatás mindig fontos célként fogalmazódott meg, azonban nem állt a kutatások hátterében olyan erős intézményi központ, amely a folyamatos pénzügyi hátteret biztosíthatta volna.A természet védelméről szóló törvény végrehajtása, illetve a társadalmi-gazdasági körülmények gyors változásai új kihívások elé állították a természetvédelem területén dolgozó valamennyi szakembert. Ha nem tudjuk hogy mit és hogyan kell védenünk, nem leszünk képesek megfelelően összeállítani kezelési terveinket, élőhelyrekonstrukciós projecktjeink pedig rossz irányba indulhatnak el.Néhány év múlva új államszövetségbe integrálódunk, az Európai Unióhoz történő csatlakozást már napi realitásnak, a kiszámítható közeljövő eseményének kell tekintenünk. A csatlakozási folyamai során a jó döntések meghozatala hangsúlyos feladat hiszen ebben az átmeneti időszakban dől el, hogy milyen tulajdonviszonyok és földhasználati módok fogják jellemezni hosszútávon hazánkat. A földhasználat állandósult formái, illetve ennek közvetlen és közvetett hatásai fogják meghatározni, hogy milyen esélye lesz a természetvédelemnek a csatlakozást követően.
1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA–ELTE–MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa.2014–2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.