Csak a zene van [antikvár]

A zenészek nem a lexikonoknak játszanak. A lexikonok ugyanis nem tudnak tapsolni. A zenészek embereknek játszanak, mindig aznap este, mindig az aznap esti közönségnek. Azokhoz a zenészekhez képest, akik ebben a könyvben szerepelnek nem sokszor álltam még színpadon. És azokra a színpadokra, ahol ők álltak, valószínűleg soha nem jutok el. Mégis sejteni vélem, hogy mit látnak onnan fentről. Nem lexikont, az biztos (olyan is van, de annak halljuk a játékán.) Közönséges közönséget látnak, akiknek éppen ott, éppen aznap este játszanak. Meglátnak egy piros ruhás lányt, vagy egy nagyon ugrálós fiút. Kiszúrnak egy furcsa frizurát, vagy elkapnak egy mosolyt, egy pillantást. Meglátják, ha valaki nem tapsol, és meglátják, ha valaki jegyzetel. Meg aztán, a legtöbb esetben az öltözőben, vagy a buszban sem művészetfilozófiai fejtegetések mennek. Hülye szendvicseket esznek, ettől hasmenésük van, az egyik otthon hagyta a pénzét (kamuzik: nem is volt neki soha), és elszakadt a táskája. A másik megint iszik, és egy kibírhatatlan barom, de hát mit csináljunk, ha egyszer olyan tehetséges mint a nap? Tiszta szocreál az egész... No, de akkor, hol van ez a "csoda" dolog? Hogy megtörténik-e, meg áramlanak-e az energiák? Sajnálattal tájékoztatom az olvasókat, hogy a csoda nem menetrendszerűen érkezik. Néha késik, és sokszor elmarad. S ha van csoda, akkor sem a színpadon történik, hanem a nézőtéren. Ott, ahová a zene "megérkezik". Van mondjuk, egy szépen megtermett ember, aki álldogál a harmadik sorban, vagy éppen késve esik be az utolsó szám előtt, van rajta valami furcsa póló, és csak úgy áll, meg iszik egy sört. A haverja meg fényképezget. Azután a koncert végén hazamennek (vagy nem) aztán emlékszik a koncertre, akár egész életében. Na, ez a csoda. Akinek ennél több kell, az szedjen szekeret. Szóval zene van, nyugi van. Ha közönség is van, majd csak akad egy kis csoda is. Hogy mitől, az szavakkal úgysem írható le. Legfeljebb így, ahogy ebben a könyvben van. Jó pillanatokban elkapott fényképekkel, egy zeneértő ember szubjektív, de igazi élményeivel. Ami ebből kimaradt, azt meg lehet nézni a lexikonban. Egyébként nem maradt ki semmi.