Csíkmadaras [antikvár]

BEVEZETES Egy felcsíki székely falu leírását, történetének felelevenítését veszi kézbe az olvasó. Megírására a szülőfaluhoz való kötődés, a szülőföld iránti kötelességérzet késztette a szerzőket. A falutörténet megírásának gondolata nem új keletű. Több éves kutatómunka eredménye. A jó két évtizedes gyűjtés kezdetben az alkalomszerűen felbukkant adatok, utalások kijegyzetelésére szorítkozott csupán. A helyszínen, írásban rögzített forrásanyag szegényes volt, és jórészt csak a jelenkorra szorítkozott. Emiatt szükségessé vált a széleskörű levéltári kutatás. Az 1989 decemberi események után feléledt a szellemi élet, feltámadt az igény a nemzeti múlt megismerésére. Az évtizedeken át gátolt és tiltott kutatómunkát, kisebbségi helyzetünk föltárását a helytörténettel kezdtük el. Éppen ezért 1990-től rendszeres kutatást végeztünk az erdélyi és az anyaországi levéltárakban is. A marosvásárhelyi, kolozsvári és csíkszeredai levéltárakban őrzött közigazgatási és gazdasági jellegű dokumentumok, családi levéltárak és gyűjtemények adatgazdagsága rövid idő után már előrevetítette egy falutörténet megszületését. A gyűjtést kiegészítette a Magyar Országos Levéltárbeui és a Széchényi Köns^vtárban végzett kutatás. A helyi forrásanyag föltárása és összegjmjtése jórészt a Csíkmadarason élő szerzőtársak érdeme, de önzetlen segítséget kaptunk a csíkdánfalvi helyi tanács munkatársaitól, elsősorban Vargháné Bíró Juliannától. Csíkmadaras múltjáról, de jelenérói is - akárcsak a legtöbb erdélyi település esetében - keveset tud a ma embere. A lapokban megjelenő szűkszavú tudósításokban kevés az adat. Tanulmányt vagy szakszerű leírást nem publikáltak eddig Madarasról. A falunak csak pár sort szentel Benkő Károly az 1853-ban megjelent Csík, Gyergyó, Kászon múltja és jelene című könjrvében. Ezt követte Orbán Balázsnak A Székelyföld leírása II. kötetében található rövid falurajza. Tőle származik, legalábbis ő vitte be a köztudatba a múltban itt széles körben gyakorolt kézműves foglalkozásról szóló jellemzést: „Ez a falu Madaras. Hol a pap is fazekast' Utalásokat találunk Madarasra Endes Miklós Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig című, 1938-ban megjelent, adatokban gazdag munkájában. A falut -messze tájon is ismertté tevő feketeedény-készítés történetét dr. Kós Károly írta meg Tájak, falvak, hagyományok című tanulmánykötetében. Az erdélyi fejedelemség idején virágzó, madarasi központú csíki vasbányászat történetét Pataki József dolgozta fel A csíki vashámor a XVII. század második felében című, 1971-ben kiadott munkájában. Megemlítjük még Székely Zsófia rövid tanulmányát Csíkmadaras helyneveiről {Aluta VIII-IX. kötetében), amelyet azonban fenntartásokkal kell fogadnunk hiányos és pontatlan adatai miatt.