"Csillag gyulladt Zemplén felett" [antikvár]

Monok, a szülőfaluMonokon sztílettem, amott a szerencsi hegy tövében, ahol a rege szerint Árpád a honalapitcis első cildomci-sát megüllötte" - szülőfalujára emlékezve 1890. február 12-én írta e sorokat Kossuth Turinban (Torinóban).Monok a történelmi Zemplén megyében fekszik Szerencstől, Hegyalja kapujától 12 km-re. A falu természeti környezetét a Tokaji(Zempléni)-hegység nyugati nyúlványai, a Szerencsi-dombság lágy lankái alkotják. Az érintetlen táj szépsége, a festöien szép dombok vezetik a kirándulókat a völgykatlanban fekvő Monokhoz.Területünk története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Anonymus 1200 körüli Gesta Hungarorumában olvasható: Árpád vezér és nemesei pedig nagy örömmel felkerekedtek Himg várából, s Tarcal hegyen túl ütöttek tábort a Takta vize mellett elterülő mezőn, egészen a Szerencse hegyéig. Erről a hegyről láttcik, hogy milyen az a hely, mivel pedig nagyon megszerették, úg)> nevezték el, hogy nevének latinul amarilis, a saját nyelvükön pedig szerelmes az értelme, attól a naptól egészen mostanáig a szerelemről Szerencsének hívják a helyet. " A hagyomány szerint itt hangzottak el Árpád szavai: Ma cid Isten a tájon szerencsét Ondnak és Tarcalnak. " (Mád, Tállya, Szerencs, Ond, Tarcal), s így alakultak ki a közeli települések nevei.A helyi hagyomány szerint Monok herceg vezetésével alapították a települést a tatárjárás után. Az első írásos említése 1273-ból származik, mely egy 1409-es adománylevél átiratában maradt meg. E szerint IV László Monakot a Lúcinak" nevezett Simon comesnek adományozza, a zempléni várföld területéből kiszakítva. Az új