Csókakő a harmadik évezred küszöbén [antikvár]

w ^ J< JC Jt Jt Dr. Fülöp Gyula Az ember megjelenése és a kőkorszak A régészet kutatási módszereinek fejlődésével egyre korábbi időszakokból kerülnek elő az ember jelenlétére utaló régészeti leletek. Afrikában már kétmillió évesnél idősebb földtani rétegekből is gyűjtöttek olyan tárgyakat, amelyek kétséget kizáróan az ember tudatos eszközgyártásának eredményei voltak. Európában több mint egy miUió évvel ezelőtt jelentek meg az első emberek. A korai paleolitikum (őskőkor) ritka népsűrűsége, a folytonos helyváltoztató életmód, a rendkívüli körülmények csak szerencsés esetben teszik lehetővé az ősi vadászok nyomainak felfedezését. Hazánkban Csókakőtől mindössze 30 km-re, az 1960-as években került elő az első eszközkészítő—vadászó emberlelet, a vértesszőlősi Sámuel nyakszirtcsontja. Ez az embercsoport a hévízi források partján élt. Az elejtett és elfogyasztott állatok csontjait a tavakba dobálták be. A hulladék anyag a mésziszapba, majd a mészkőbe ágyazódott be, így mozdulatlanul hevert csaknem félmillió éven keresztül. Az állatcsontok között ló, bölény, orrszarvú, szarvas, őz jégkorszakí őseinek maradványai voltak. Társaságukban kagylók, csigák, tűzhelynyomok és az eszközkészítés hulladékai találhatók. A nyakszirtcsont ember-tanilag Homo erectus (előember), agykapacitása (kb. 1200 cm^) viszont a Homo sapiensével egyezik meg.