Csokonai Tanulmányi Napok 1993. [antikvár]

KISS LAJOSHévízért dolgozunkMegtiszteltetésnek tartom, hogy a Csokonai Asztaltársaság az 1993. évi tanulmányi napjainak programjába felvette az előadássorozatot, amely Hévíz a bicentená-rium dlőtt címet viseli. Ezzel, e körben is, lehetőségünk van röviden az 1994. évi tervüket felvázolni és a bicentenáiriium eseményeire felhívni a közvélemény figyelmét.A szervezők előadásom címeiként a meghívóban1 is szereplő: Hévízért dolgozunk címet adták. Számomra ez kissé idegenül hangzott, és engedjék meg, hogy önkényesen módosítsak ezen és arról szóljak, hogy Hévízt miként szolgáljuk.Szolgálatot említettem, mert azt a tevékenységet, amit az 1990 őszén megválasztott hévízi képviselő-testületet - beleértve a polgármestert is - végez, szolgálatnak lehet értékelni, és biztosan közelebb áll mindnyájunk felfogásához, az ilymódoin való megjelölés.A választásokat megelőzően visszafogott propagandánk során felvázoltuk azt a programot, amit meg kell valósítanunk a cikllus ideje alatt. Erre épül tevékenységünk és ennek középpontjában az oktatás, a kultúra, a közművelődés1, az egészségű,gy fejlesztése áll, természetesen a megkívánt úgynevezett városfejlesztési kérdéseikkel kiegészítve, mint az út, a csatornahálózat, a városrendezési tervek, új váró,sköz,pont és egyéb kérdések.Egy irodalmi asztaltársaság tanulmányi napjain nyilvánvalóan arról szólok, hogy a város képviselő-testülete miként szolgálja a várost, az oktatás és széles körben a kultúra fejlesztése érdekében végzett, végzendő tevékenysége során.Említést kell tennem arról, hogy Hévíz 1992. május i-jétől kapott városi rangot és ekkor további programikiegészítés történt, amely azt tűzte ki célul, hogy a fürdőváros mellé a kultúra városa címet iis szeretné Hévíz kiérdemelni.Lássuk röviden eddigi szolgálatunk eredményét. Mindezek felemlítése talán nem tűnik olyannak, mintha önmagunkat tömjéneznénk pusztán az eredmények, a célok tényszerű számbavételére szorítkozom.A sorban első helyen szólok intézményalapításii tevékenységünkről. Létrehoztuk a város első középiskoláját, amely arra hivatottak értékelése szerint jelentős tett a mai gazdasági helyzetben. így a jövő hét végén avathatjuk Hévízen a Bibó István Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot és ebben a címben minden benne foglaltatik, amit erről az iskoláról el lehet és; el kell mondani. Bibó Istvánról a politikusról, a jogászról, a történészről, az 1956. évi forradalom áíllamminiszteréről neveztük el az iskolát, arról a széles látókörű, nagy gondolkodóról, akiihez hasonlót századunk politikai gondolkodói közüli keveset, vagy talán nem is tudunk hozzá hasonlót említeni. Politikai munkássága máig érvényes és időszerű, ebben a szellemben indítjuk útjára ezt az iskolát. Az alternatív képzésit pedig a jövő képzési formájának tekintjü^ és ezért vállaljuk harmadikként az országban (Budapest és Pécs után) e képzési formájú iskola alapítását. Közgazdasági isimeretekeit nyújt terveink szerint, de két év múlva kidolgozva az idegenforgalmi ismereteket, páratlan skálán nyújtja az ismerete-ket elsősorban a hévízi és városunk vonzáskörzetébe tartozó diákoknak, de természetesen nyitva a kapu mindenki előtt és itt említem meg, hogy az első tanévben pél-5