Csongrád megyei honismereti híradó 1970, 1971, 1972/73. [antikvár]

ELŐSZÓ Az emberi érdeklődés, a keresés és kutatás iránti vágy komoly for-rása az ismeretszerzésnek, a megismerésnek, a tudományos el(5rehala. dámnak. Ez az emberi érdeklődés sokszor élénkebb, aktívabb az idinben és térben távolabbi, mint a közelmúlt, vaey éppen a mai események iránt. Sokak szemében a multat csak az ásatások során feltárt dolgok jelentik és kevesebb gondot fordítanak arra, hogy a feledésbemenést megakadályozzák. Pedig mennyivel könnyebb a már mult azon anyagi éa szellemi emlékeinek összegyűjtése, melyek még környezet"nkben megtalálhatók, még nem merültek el h feledés homályában. Napjainkban roppant meggyorsult a múlttá, a történelemméválás folyamata az élet- és munkakörülményeink szinte teljes megváltozása következtében. Sok vonatkozásban együtt él a mult a jelennel, közben egyre határozottabban kirajzolódik a jövő. Sokan saját lakhelyük, szülőfölc!jük, hazájuk kellő megismerése helyett, vagy anélkül akarják megismerni a k"lföldet, a től>'!nk távolabb eső-idegen országokat. Ugy gondolom, hogy ami itthon van^az olyan természetes még akkor is, ha nem ismerem, csak tudok a létezéséről. A legtöbb ember talányként kezeli, hogy milyen lehetett a korábbi világ embere és kiváncsian tűnődik a jövő és sokszor könnyelműen alkot véleményt a ma emberéről. Szeref'nk mespze tekinteni i múltba és jövőbe egyaránt. A honismereti, helytörténeti kutatók niunkRter'"'lete elsősorban 6 lakóhely, annak környéke múltjának, hagyományainak kutatása. Keresik azokat a gyökereket, melyekből a környék mai élete fakadt és ezen keresztül igyekeznek megtalálni a mai helyzet kialnkLlásának okait, menetét és ütemét. E tevékenységért való 1 elkesedi^^s ik abból az érze-lemvilágból fakad, mely a íielyszeretetnek, a nazap-.TPte^nek eleme, pzerves répze. Ez a multunkhoz, annnk crrlékei^e?;, .ioTen valóságunk- E számunk munkatársai: Balázs Lajos általános iskolai tanuló, Mindszent Dr. Deretzk Péter c. egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa, Szeged Dr. Börcsök Vince gimnáziumi tanár, honismereti szakreferens, Szeged Csépé László technikumi tanuló^ Szeged Halász István technikumi tanuló, Szeged Dr. Inczeü Géza tanszékvezető főiskolád tanár, a nyelvtudományok kandidátusa. Szeged Dr. Juhász Antal muzeumi csoportvezető, Szeged ifj. Lele József néprajzi gyűjtő. Tápé Dr. Nyiri Antal tanszékvezető egyetemi tanár, a nyelvtudományok kandidátusa, Szeged Oltvai Ferenc levéltárigazgató, Szeged Ormos Gerő iró. Szeged Petrás Pál technikumi tanuló, Szeged Rakonczai János általános iskolád tanár, Rúzsa Saliga László muzeumi restaurátor, Szeged Szalma István általános iskolai igazgató, Medcó Szigeti György módszertani főelőadó, Szeged Zöldi Kovács Lajos technikunni igazgatóhelyettes, Szeged OU\/Al FBRENC: Uítkán fordul elő egy község életében, hogy alapítását ünnepelheti. Pedig a ma élő nemzedéket emlékeztetni arra, hogy kik voltak a község alapítói, milyen körülmények között telej^üit a falu, milyen pályát futott be, - valóban méltó feladata a község vezetőinek. Ebben őket segiteni minden arra hivatott egyénnek kötelessége. Csongrád megye területén több község is ünnepelhetné keletkezésének kát < évtizedes évfordulóját: 1952-ben alakult Dóc, Domaszók és Nagytöke. Megyénk egyik legrégibb községe, Földeák pedig 1847-ben újjáépült. Földeák ujr^celepitése 125. éves évforduló]áira emlékezve, érdemesnek tartjuk a már feledésbe menő eseményre felhivni a figyelmet. Földeák a török alól felszabadult Csanád megye egyik legelső települései közé tartozik. 172o körül települt ujjá, amikor még mindössze négy lakott helye volt a megyének, Makó, Battonya, Tornya és községünk. VéguUs mi történt? A század végén jobbára befejeződött a folyók szabályozása. Azután már csak kivételesen fenyegette végveszély a településeket, Nem igy azelőtt. A Tisza, a Körösök és a Maros alföldi szakaszal mentén évezredeken keresztül a folyók áradása jelentette az életre a leg-nfigyobb veszélyt. De áldást is hozott a folyó. Az élet a folyóhoz, a viz-hez volt kötve, annak pí\rtjain települt az ember. Csongrád, Csanád és Pékés meayék egykori területein a jelentékenyebb MepúiésGk nind a vízfolyások mentén alakultak. Ide kötötte a telepeket a V. t.'!ozp.alnil Hírek - öaazeállitottaj Börcaok Vince Dr. Dömötör Ákoa: Nemzotközi liz')intörténeti konfeMJOOla Budapesten 6 a Mcaonmagyaróvéirott» Az 1972» évi CBoagrád meisyei Képrajzi éa ^yolvjáráai Gyujtópályázat erodiuénye» YI0 P&lyázat Országos üzomtörténoti pályázat az üzeiuek állaiaoaitáaának 25* évfordulójára, B •tímaak. Bnukatársait BölcsiEdi Holnár Imre iSpltászteehnllcuB. Seentee Dr.BSyeaök Tlnce gimoázluol taaá«» hcmlsmereti szakreferens, Szeged Czlrok Sándor ziytiedljoB, Algy5 Br.SOinötör Akoa nőpmUveléel főelíedő» Budepeet Gallyaa Klára ginmázlumi tamld* E<5dffies5Tá0árbely» Bethlen Qábor Glnmáziun JuBtin János tanár, előadd, Caongrád Kardos László művelődési otthon igazgató» Domaszók Sr,Karián Miklós muzeumi cooportvezető. Szeged Okrtfs János» a Fedagógus Szakszervezet megyei titkára, Sseged Bónyai Jolimmá szakközópiskolai tanuló »Szentes, Ipari SeakkSz^p-iskola Seres Julianna giumáziumi tenttló»Szeged,Badn(5ti Miklós Oinmázitm Szalma István általános iskolai igazgató» Makó Szóp OySngyi előadó» Bunaujváros Szigeti OySrgy nápmavelósi módszertani főelőadó» Szeged jusm JÁNOS : ve. mamam 1965. ápriÜB 1-éa a Koariyűiparbaa iparágon teiüli ÖBSzevo-nást hajtottak vót;ro. liaza Bútoripari Vállalat aóven csongrádi központtal egyaaiilti a Caoagrádi Bútorgyár TBV Központi Gyáregyaége a Budapoati Fenyő Butoriisiom TBV sz« - " - a Sátoraljaújhelyi Bútorgyár TBV 2» az. - " - a Szoc;adi Bútorgyár TBV 5» az, ~ « a Szolnoki liaza Butort-yár TBV 4« oz, - " - A ÍBV a ?Szék- óa Kxa'X)itoaipari Vállalat, a öjdapesti Bútoripari Vállalat utún. az oraaáfi hai-madik locinagyobb líutoripari vállalata, Fö teriiicke a hagyomúnyoa éa a aiodera konyhabútor, mely a ¦vállalat toijoa torraolósi értckénok mintotsy 00 ;<íi-át taaai ki. Gyártanak még lakószoba- ós irodabútort, aaállodai óa lábors-tóriuni borendezósoket, kárpitozott fokvö- ?s ülőbútorokat, beépitett és kulönff»':® kisbútorokat, Caoncrad mecyo ipari tormeléaében jelentős helyet foglal sl a IBV, Caontírádon miiködik a vállalat központja, és üzemel a vállalat lognaeyobb cyáraeyséeo, Szegadon aj, az, eyároíjy-aége, A két üzam óloténok boiiiutatáaával emiékot kivánok állítani a bútoripar kialakulásának, az államoaitás utáni időszak, a azooialista naíarüzemi bútorgyártás fejlödéaének, A hagyoiaányos, a manufaksurália butorkószitést az elmúlt 25 évben felváltotta a gépi butorgyái-táa, a kézi szersíáinokat.