Csongrád Megyei Honismereti Híradó 1986 [antikvár]

Részlet: - 7 - Giday Kálmán: Szegedi kalendáriumok A szegedi Grünn-nyomda alapítása 1801 után néhány év múlva már több ezer példányban jelentetett meg népszerű ka-lendárivmiot. Grlinn Orbán komáromi származású volt, és való-szinUleg a hires komáromi kalendárivmi szolgált neki mintául. 1820 körül Magyarországon közel 300 ezer kalendáriim jelent meg. Ennek alig fele volt magyar nyelvű /167 ezer/, és a kb. 15 %-03 német nyelvcsoport 117 ezer példánnyal birt. Jelent meg szerb /3000/, szlovák/4600/ és román /1500 pld./ kalendárivim is. Szegeden 1870-ben meglehetősen magas /70 %/ az analfabéták aránya. A 19. század első felében elsősorban a Dtmántúlon és a magyar lakosságon belül az evangélikus és református vallásúak között volt nagyobb a kalendáriumot olvasók száma. Grünn ebben a jegyzékben már 12 ezer példánnyal szerepel, de felhasználva dunántúli ismeretségét, elsősorban ott éi-tékesitette ezt a kelendő portékát, ¦csak másodsorban Délmagyarországon. A nemzetiségi adató);:, utalnak arra is, hogy fáziseltolódással kapcsolódott be, az Írni-olvasni tudás terjedésével, a szerb, román és szlovák lakosság, Grünn János ezt kihasználva 1847-ben már szerb és horvát kalendáriumot is megjelentetett. Vagyis az első szegedi kalendáriiimsorozat tulajdonképpen csak részben készült a szegediek részére.Azok az inventárimok, amelyek az elhaltak örökségét részletesen mutatják, csak elvétve sorolják fel a kalendáriumot. Az 1850-ben 50 ezer fős Szegeden a magyar lakosság között nemigen fogyott el ezer példánynál több, de legalább pár száz példány német, szerb és zsidó kalendárium elkelt a nemzetiségi lakosság körében.