Csongrád vármegye [antikvár]

Részlet a könyvből: Abból az alkalomból, hogy megindult a vármegyék szociográfiai jellegű feldolgozása, szükséges, hogy közelebbről meghatározzuk magának a szociográfiának a fogalmát és egyben a mai állapot szerint kijelöljük helyét a tudományban és a gyakorlati életben. Elsősorban meg kell ehelyütt állapitanunk azt a különbséget, amely az ú. n. helyi monográfia írás és a szociográfia között fennáll. Eddig egy-egy többé-kevésbé körülhatárolt terület leírását községi, városi, megyei stb. monográfiának neveztük. Az esetek nagy részében ezeknek igen jelentékeny mértékben történelmi irányuk volt, habár nem nélkülözték az egyéb viszonyok leírását sem. A monográfia szóval való megjelölés egyébként tisztán külsőleges, mert hiszen nem jelent egyebet, mint az ismertetett tárgynak minden más tárgytól való elkülönítését, egyedülvalóságát, önmagában annyira nem jellemzi tárgyát, hogy azt még külön jelzővel közelebbről is meg kell határoznunk. Ezzel szemben a szociográfia vagy a „társadalomleírás" sokkal közelebbről jelzi a feldolgozott tárgy lényegét, amennyiben pontosan utal arra, hogy a helyleírás központi problémájául, megoldandó feladatául valamely szempont szerint (közigazgatási vagy tájegység stb.) körülhatárolt terület viszonyainak olyan leírását tekintjük, amelyben mindent az emberre, mint társas lényre vonatkoztatunk. A modern helyleírást tehát helyesebb ezzel a kifejezéssel megkülönböztetnünk a régibb típusú, ú. n. helyi monográfiáktól. Elképzelhetjük ugyan azt is, hogy a szociográfia széles területén belül egy-egy részt külön, tehát monografikusán tárgyalunk, de ez már nem változtat a lényegen, azon a tudományelméleti megállapításon, hogy a szociográfia bármely részlete kizáróan az emberrel, mint társas lénnyel hozható összefüggésbe. Így pl. a föld, mint tipikusan természettudományos tárgy a szociográfiában annyiban kaphat helyet, amennyiben az emberi életformák kialakulására és gyakorlására döntő befolyású volt (talajtani viszonyok, bányászat, források stb.)