Csurgó monográfiája [antikvár]

ELŐSZÓ „De tán jő Oly idő. Melyben nékünk A vidékünk Új Helikon lesz." (Csokonai) Csurgó település ebben az évben emlékezik - a hagyományok szerinti - első okleveles emKtésének 990., legújabb kori várossá válásának 20. évfordulójára. A település közel ezeréves múltja, s központi gazdasági és kulturális szerepe Belső-Somogyban, nyilván az ünneplés mellett a számvetésre is kötelez bennünket. E számvetés méltó ékköve Dr. Horváth József: Csurgó Monográfiája címií kötete. Csurgó múltbeli szerepével sokan foglalkoztak már. Több korszakos, vagy századokat átívelő tanulmány és kötet jelent már meg az elmúlt mintegy másfél évszázadban. Elmondható azonban az, hogy a kedves olvasó az ez ideig írt, legteljesebb helytörténeti írást foghatja kezében. A könyv a korábbi szerzők érdemeinek teljességét megtartva, hiánypótló, s a jövő helytörténeti kutatásainak meghatározó fundamentuma lesz. A mű értéke alapvetően az, hogy a szerző több évtizedes, szorgalmas kutatómunkája eredményeit vetette papírra. Nem elégedett meg egy-egy adattal, mindennek több soron utána nézett. Ütközteti az esetleges eltérő adatokat, a szerző pártatlanságával tényeket közöl, nem befolyásolja az olvasót. A mű külön erénye az, hogy sokat idéz, de az idézetek nem zavaróak, inkább az olvasót saját okfejtésre indítja el. Különösen fontos ez, hiszen egy olyan adattárhoz is jutottunk így, mely a későbbi kutatásokat is elindíthatja. A monográfia záró részében gazdag irodalomjegyzék segíti a tovább érdeklődő olvasót. A könyv hat nagy fejezetre tagolódik. Nyilván a legnagyobb rész ebből a történeti, hiszen településünk térbeli elhelyezkedése és időbeni történései nem csak e hely, de nemzetünk sorsfordulóit is jól példázzák. Különösen sajátos „csurgói" dolgokkal találkozhatunk a gazdasági élet fejezetében, és rendkívül érdekes a sporttal kapcsolatos önálló rész is. A könyv utolsó fejezete pedig szellemi emlékoszlopot állít a város jelenlegi szereplőinek. A mű képanyaggal gazdagon illusztrált. A gondos válogatásnak köszönhetően, rácsodálkozhatunk a régmúlt városképére és ráismerhetünk a közelmúlt szereplőire. Ügy érzem, hogy ez az ünnepi alkalom arra is lehetőséget nyújt számomra, hogy most személyesebben is köszöntsem Dr. Horváth József tanár urat, helyi képviselőtársamat, sokunk szeretett szellemi partnerét, barátot, aki városunkban - nyugodtan fogalmazhatok így - egy önálló fogalommá lett. Egyszemélyes intézmény, két lábon járó.