Debrecen kincsei [antikvár]

Debrecen hazánk egyik legismertebb és második legnépesebb városa. Hajdan a kereskedői és a Református Kollégium peregrinus diákjai messzi földekre is elvitték a hírét. Bár nem védte vár vagy kőfal, szorgalmas lakói a kálvinizmus eszmei bázisán a háborúk dúlásai közepette, szorongatott helyzetben is sajátos, egyedi vonásokat felmutató kultúrát teremtettek az alföldi síkon. Talán az egyetlen magyar település, amelynek neve, szellemisége az idők folyamán fogalommá vált: a debreceniség egyaránt magában foglalta a védekező befelé fordulás, a konzervatív fontolva haladás jegyeit és a magyar nyelv, a nemzeti gondolat, a helyi értékek, az európai kitekintés igénye, a folytonosság (a "maradandóság") melletti elkötelezettséget. Debrecen kétszer - 1849-ben és 1944-45-ben - néhány hónapig az ország ideiglenes fővárosa volt. Napjainkban számottevő oktatási-művelődési, egyházi, közigazgatási, igazságszolgáltatási, gyógyászati, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közlekedési központ, jelentékeny idegenforgalommal. Vonzerejét növeli az előnyösen változó városkép és a környező táj szépsége. Képes albumunk rövid tájékoztató, eligazító szövegek kíséretében azokat a látnivalókat, lokális értékeket, debreceni kincseket kívánja az érdeklődők elé tárni, amelyek az idelátogató vendégeknek segítenek a várost közelebbről megismerni, netán megkedvelni, és még az itt élők számára is rejtegethetnek meglepetéseket. Mint minden válogatásnál, ezúttal is felmerülhet a tévedés kockázata. Szeretnénk hinni, hogy az adott terjedelem határain belül mégis olyan jeles épületeket, kiemelkedő képzőművészeti alkotásokat, irodalmi emlékeket és nagyságokat, természeti ritkaságokat mutatunk be, amelyek érzékeltetik a város történelmi jelentőségét és sejtetik mai fontos szerepét. Ennek reményében ajánljuk a kötetet olvasóink szíves figyelmébe.