Bővebb ismertető
Az utolsó negyedszázad - az MSZMP átgondolt gazdaságpolitikájának nyomán - Debrecen dinamikus fejlődését hozta magával. Az ellenforradalom után létrehozott műemlék- és utcanévbizottság első önkéntes társadalmi munkásai már a hatvanas évek közepétől felvetették, hogy szükséges és nélkülözhetetlen egy olyan kiadvány létrehozása, amelyből városunk lakosai megismerhetik a régi és a fejlődő, valamint új utcákkal gazdagodó város utcanév-elnevezéseit. Ez a bizottság összegezte az utcanévadás elvi kérdéseit, egyeztetve a hagyományápolást az újítással, a korszerűséggel, a szocializmus igényeivel. Javaslatai Debrecen városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé kerültek döntés céljából. Elfogadta a VB az egyik legfontosabbat: melyek legyenek Debrecen védett utcanevei. A különféle szervektől: MSZMP, Hazafias Népfront, SZMT és az egyes állampolgároktól érkező javaslatokat is ez a bizottság tárgyalta meg elsősorban és tett javaslatot mind a régi utcanevek megváltoztatására oly esetben, melyek nem állták ki a történelem próbáját, mind pedig arra, hogy akik életük tevékenységével kiérdemelték az utókor tiszteletét és megbecsülését a Debrecenben és országosan végzett alkotóművészi, irodalmi, munkásmozgalmi és egyéb tevékenységük révén, utcanevet kapjanak. A műemlék- és utcanévbizottság e kétirányú tevékenységét sikeresen teljesítette. Mégis az látszott helyesnek a legutóbbi (1980. évi) tanácsválasztásokat közvetlenül megelőzőleg, hogy váljék külön a műemlékvédelem és az utcanévadás munkája. így jött létre 1979-ben az az albizottság, amely vállalkozott arra a nagy és Debrecen történetében már igen időszerű munkára, hogy elkészítse Debrecen város utcanévtárát. Munkájába bevonta azokat, akik szívesen és kellő tudományos alapossággal munkálták már eddig is az utcaneveket viselőinek életrajzát, kutatták a város múltját és abban megtalálták az utcanevek eredetét, kialakulásának történetét, a névadás különböző változatait.